Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 20. (Szolnok, 2005)

TANULMÁNYOK - Tomkó Viktor:Török közigazgatás Magyarországon: A szolnoki szandzsákbégek története II. / 9. o.

pasa parancsot is adott, hogy Szolnoknál, Gyulánál és Eszéknél hadsereg gyűljön, és maga is „harminczezer kész haddal Budánál" készen van.

140 Összecsapásra azonban nem került sor. Bethlen és Rákóczi október 23-án fegyverszünetet kötöttek, és abban állapodtak meg, hogy a hathét múlva összeülő országgyűlésre bízzák az új fejedelem megválasztását. A november 26i segesvári gyűlés Rákóczit tette meg Erdély uralkodójává.

141 1630. december 1jén történt a fejedelemállítás, Rákóczi György 3-án kapta meg Váradon a hírt, és karácsony előtt indult Erdélybe a beiktatásra. Muharrem és a kajmakám követe egy nappal később utazott utána. Az ő jelenlétükben tette le a fejedelmi esküt december 24-én.

142 Valószínűleg az erdélyi események miatt, Muharrem helyett új bég lehetett Szolnokon. Egy 1631. május 17-én, Váradon kelt levélben ugyanis egy ügyben Szulejmán szolnoki bég levelére hivatkoztak a peres felek.

143 Szulejmán bégsége nem tarthatott három évnél tovább. Jothay Gergely, a szalotai főkapitány 1633. szeptember 7-i levelében ismét Muharremről ír. A főkapitány arról számolt be Apafi György Küküllő vármegye főispánjának, Kemény János fogarasi főkapitánynak, Harasztosi Balázsnak és Szénási Péter bihar megyei viceispánnak (alispánnak), hogy lovait a szolnoki törökök elhajtották, és ezért ő panaszt tett a budai pasánál. A beglerbég panaszát megértette, és megparancsolta a szolnoki bégnek, Muharrem pasának, hogy a lovakat adja vissza. A törökök azonban csak egy részét adták meg a zsákmányolt állatoknak, ezért Jothay azt kéri a címzettektől, hogy csapatának kárát térítsék meg.

144 A szolnoki pasa szerepet játszhatott az 1633-ban Rákóczi György által elindított, ifjabb Székely Mózes és Zólyomi Dávid elleni hűtlenségi perek körül kialakult eseményekben. Székely Mózes a Portához menekült az erdélyi Hasszán budai pasa levele Brandenburgi Katalinhoz. Buda. 1630. szeptember 26. In: GERGELY Samu: Brandenburgi Katalin és Bethlen István összeköttetése a portával. In: Történelmi Tár, 1885. 106. p.; Hasszán budai pasa levele Bethlen Istvánnak. Buda, 1630. október 10. In: GERGELY S. 1885. 107. p.; EOE 9. 53. p. A legújabb kutatások szerint tévedés, hogy Katalin két fermánt kapott volna, és azok alapján döntötte el, ki legyen az új fejedelem. Lásd: DEBRECZENI G. 2003. 24-29. p. Erdély története 2. 692. p. FODOR Zoltán: Oklevéltár Mezőtúr város történetéhez. 1205-1684. Mezőtúr, 1968. 43-44. p., 47. számú levél. TMÁO 7. Pest, 1872. 376-377. p.; BAGI G. 1998. 15. p. 42