Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 20. (Szolnok, 2005)

TANULMÁNYOK - Tomkó Viktor:Török közigazgatás Magyarországon: A szolnoki szandzsákbégek története II. / 9. o.

idősebb Bethlen István gubernátor leveleivel együtt.

134 Gyulafehérvári tartózkodása alatt Csáky István, Kolozs megyei főispán megkereste Muharremet levelével, melyben igyekezett a pártjára állítani, hogy elnyerje a fejedelmi címet.

135 A szolnoki pasa tárgyalt Borsos Tamással, a kormányzó budai követével, a török csapatküldések körüli félreértésekről.

136 Muharrem helyzetét mutatja, hogy Borsost megrótta, mert kevés ajándékot vitt neki találkozásukkor.

137 A tárgyalások után Bethlen István december 19-én küldi el az udvarból a szolnoki béget Budára.

138 A tárgyalások lezárása után Muharremnek továbbra is fontos szerep jut az erdélyi eseményekben. Bethlen Gábor utóda özvegye, Brandenburgi Katalin lett, s mellette megmaradt kormányzónak az idősebbik Bethlen István. A fejedelemasszony azonban nem maradt sokáig az erdélyi udvarban; 1630. szeptember 28-án lemondott, utódjául Bethlen Gábor fivérét választották meg. A fejedelmi címre igényt tartó, a hajdúk támogatását élvező Rákóczi György ekkor megindult Erdély felé. Útközben érte a hír Bethlen István megválasztásáról, de ez sem a fejedelemjelöltet, sem híveit nem riasztotta vissza. Rákóczi a mellé álló ifjabb Bethlen Istvánt, Várad kapitányát annak jó ismerőséhez, a Szolnokon parancsnokló Muharrem pasához küldte, aki a pasával együtt Budára utazott, hogy a beglerbéget Rákóczi György Erdélybe juttatásához megnyerje.

139 Haszán SZILÁGYI S. 1882. 69. p. Az Erdélyi Országgyűlési Emlékek szerint Muharrem december 8-án érkezett Gyulafehérvárra, EOE 9. 10. p. Csáky István levele Komis Zsigmondhoz. Almás, 1629. december 25., In: DEÁK Farkas: Gr. Csáky István életrajza Bp. 1883. 223-224. p.; EOE 9. 15. p. EOE 9. 27. p. GERGELY Samu: Borsos Tamás emlékirata. In: Történelmi Tár, 1884. 700. p. Bethlen István levele Murteza pasának. Gyulafehérvár, 1616. december 18. In: GERGELY Samu: Okiratok az interregnum történetéhez Bethlen Gábor halála után 2. In: Történelmi Tár, 1884. 474. p.; Egyéb hivatkozások Muharrem küldöttségére: Papazogli Mehmed, egri pasa levele Bethlen Istvánnak, Nádudvar, 1629. december 10. GERGELY S. 1884. 1. sz. 298-299. p.; Murteza pasa levele Bethlen Istvánnak. Buda, 1629. december 17. GERGELY S. 1884. 1. sz. 302-303. p.; Ismeretlen levele, hely nélkül, 1630 eleje., GERGELY S. 1884. 2. sz. 484-485. p.; Murteza pasa levele Bethlen Istvánnak. Buda, 1629. december 19. SZILÁGYI S. 1882. 73-75. p.; Bethlen István válaszlevele Murteza pasának december 19-i levelére. Gyulafehérvár, 1629. december 28. GERGELY S. 1884. 2. sz. 476-480. p.; Murteza pasa levele Bethlen Istvánhoz. Buda, én. In: TMÁO 2. 159-160. p., Az események és tárgyalások további részleteit lásd EOE 9. 9-12.p., valamint DEBRECZENI G. 2003. 17-19. p. SZILÁGYI Sándor: A Rákóczyak kora Erdélyben 1. Pest, 1868. 229. p.; Erdély története 2. 691. p.; A követségről lásd még: GERGELY Samu: Borsos Tamás emlékirata. In: Történelmi Tár, 1884. 700-708. p. 41