Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 20. (Szolnok, 2005)

ADATTÁR - Győri János: A Jászkiséri Református Ifjúsági Egyesület története és alapszabályai / 361. o.

GYŐRI JÁNOS A „JÁSZKISÉRI REFORMÁTUS IFJÚSÁGI EGYESÜLET TÖRTÉNETE ÉS ALAPSZABÁLYAI Előzmények A reformáció - mint kun településen — erősen gyökeret vert „Kysíren" is a török uralom alatt. A református egyház 1600-ban keletkezett, mivel az 1596os mezőkeresztesi csata és Eger eleste után sok református család talált Kiséren menedéket. A habsburg területen ugyanis üldözték a református vallásúakat. „Kysír" község lakossága egyetemlegesen áttért a református vallásra. Úrasztali tányérja - amely ma is megvan - 1645-ből való a következő felirattal: „Az Jász Nemes Kisér Lakozó Joó István buzgó indulattyából Isten Tisztességére az Kiséri Ecclésiához csináltatta és ezen tányért in Anno 1645. Die 12. 7-bris Temesvári Imre bíróságában." A reformáció nemzetfenntartó munkájának kettős az érdeme: 1. A magyar nyelv ápolása, mivel az istentiszteleteket Luther tanítása alapján az anyanyelvükön, tehát magyarul tartották. 2. A másik felbecsülhetetlen érdeme, hogy követői a templomok mellé mindenütt iskolákat állítottak. így az evangélium igehirdetése mellett ezek által terjesztették a világosságot és a műveltséget is! A reformáció teremtette meg a népiskolákat, melyek a tudást a köznépre is kiterjesztették. Egy 1690-ből fennmaradt jegyzőkönyvben ez olvasható: „Isten kegyelméből megválasztottuk a harmadik, csak tanítással foglalkozó tanítót." A 150 éves török uralom alatt annyira tönkrement az ország — különösen a Magyar Alföld - hogy bár a reformáció elsősorban a Nagykunságban és a Kiskunságban terjedt el, de az iskolák, egyházak elpusztultak, csak a szultánhoz tartozó területek maradtak meg: Kecskemét-Nagykőrös—Cegléd, stb. ezen időkről az említett területeken kívül sehol, semmi írásos feljegyzés nem maradt az utódok számára. így nyugodtan leírhatom: az Alföldön alig maradt református templom és iskola. 361