Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 20. (Szolnok, 2005)

ADATTÁR - Győri János: A Jászkiséri Református Ifjúsági Egyesület története és alapszabályai / 361. o.

Ezeket a szenvedéseket a jászkiséri református egyház és iskola is elszenvedte. Csoda, hogy a Jászság szélén ugyan, de a színtiszta katolikusok között - mint kun település - megmaradt továbbra is református községnek. Ezt a konkrét tényt legjobban Sőtér Ferencz Pest megye alispánjának cselekedet igazolja, aki levelében e sorokat írta Kollonich érseknek Egerbe: „A jászkiséri református templomot elfoglaltam, a prédikátort elűztem és Zörgey pátert helyeztem oda plébánosnak! A páter azonban nem sokáig maradhatott Jászkiséren, mert a vallásukhoz ragaszkodó kiséri református férfiak asszonyoknak öltözve a Pély község felé vivő útra bútorát kocsira rakva kihordták 1701 január 6-án, Vízkereszt reggelére". így a templomukat visszafoglalva továbbra is tartották az istentiszteleteket. A döntő változást II. József (1780-1790) uralkodása jelentette. A kalapos király 1781. október 25-én kiadta „Türelmi Rendeletét". „A protestánsoknak és a görögkeletieknek szabad vallásgyakorlatot biztosít, megfelelő anyagi feltételek mellett engedélyezi a templom építését, a paptartást, kivonja őket a katolikus püspökök ellenőrzése alól; a nem katolikusok minden állami hivatalt betölthetnek. Erdélyben a „Türelmi Rendelet" csak november 8án lép életbe."

1 A reformáció felvirágzása E rendelet után indult meg a református egyház felvirágzása Jászkiséren. Köszönhető ez az öntudatos, hithű református lelkészeknek, mint Mocsy Bálint (1794-1836), Kalmár István (1836-1846), Bárczay Gyula (1882-1888), Fejes Dániel (1890-1928) és a község szülötte, a nagyra becsült és több évtizeden át szolgált Gócza József lelkésznek (1928-1968).

2 Ezen lelkészek áldozatos munkája alapján vált folyamatossá az ifjúság nevelése is. A Mária Terézia által engedélyezett (1740-1780) és megépült kőtorony anyagából kimaradt kőből épült fel 1857-ben - mely ma is a község egyik legszebb épülete - a dór oszlopos iskola, a tanítói lakásokkal. Állandóvá vált az ifjúság tervszerű nevelése. Kezdődött az 1868. XXXVII. Népiskolai törvénnyel: „Általános tankötelezettséget vezet be 6-12 éves korig, intézkedik a népoktatási Magyar Történelmi kronológia. II. köt. 522. p. TÓTH Sándor: Adatok a jászkiséri református elemi iskola történetéhez. Nagykőrös, 1924. 362