Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 20. (Szolnok, 2005)

ADATTÁR - Bagi Gábor: Száz éve halt meg Illéssy János történész-levéltáros (1861-1905) / 339. o.

Az alábbiakban Illéssy János élete, tudományos tevékenysége rövid bemutatására teszünk kísérletet, s közreadjuk írásainak bibliográfiáját. Remélhető, sőt valószínű, hogy személyével kapcsolatban pár évtized múlva az alábbinál szakszerűbb és pontosabb historiográfiai feldolgozás áll majd rendelkezésre. Halála centenáriumán azonban - pillanatnyilag - csak így van módunk emlékezni rá. Ez pedig azért szükséges és elkerülhetetlen, mivel Illéssyt máig a legjobb történész-levéltárosok között tartja számon a történettudomány, még akkor is, ha korai halála miatt a tervezett nagy összefoglaló munkák megírására már nem volt ideje. Sajnos Jász-Nagykun-Szolnok megye történeti kutatói közül nem ő az első, és nem is az utolsó, akinek rövid élet adatott meg. Részben talán ez is oka annak, hogy a vármegye megalakulása óta még nem sikerült elkészíteni egy színvonalas megyetörténeti monográfiát. Az életút A családja több tagjához hasonlóan, nevét nem mindig következetesen használó Illés(s)y János

2 1861. február 12-én Kisújszálláson született a Nagykunság egyik legjelentősebb és legtehetősebb nemesi, redemptus-birtokos családjának sarjaként.

3 Ősei az előző másfél évszázadban szinte folyamatosan töltötték be a nagykun kapitányi tisztet, de kiváló közigazgatási szakemberek mellett, neves politikusokat és katonákat is adtak e régiónak. Apja Illéssy Sándor (1830-1886) 1848-as honvédtiszt (a cibakházi ütközet egyik hőse),

4 az utolsó nagykun kapitány, 1864-től Kisújszállás főbírája, majd 1872-től 1879-ig első polgármestere volt, ki utóbb állami hivatalnokként Szolnokra, majd Budapestre költözött. Édesanyja Varró Mária (1843-1890), az A bibliográfia összeállítása során magam az esetek többségében az Illéssy alakkal találkoztam, a másik forma inkább csak a kezdeti időszakokban fordul elő. Nekrológjaiban is az előbbi fordul elő. Lásd: Századok, 1905. 274-275. p. A családra lásd: KOMÁROMY András: Az Illéssy család nemzedékrendje. Turul, 1888. 145-156. p., (Keszi Hajdú Lajos ?): A kisújszállási Illéssy család életrajza. Kisújszállás, 1907., valamint KURUCZ János: Kisújszállás két történelmi családja. Helytörténeti Füzetek, 7. Kisújszállás, 1998. Az 1849. február 24-i cibakházi összecsapás során Illéssy néhány katonájával kiszabadította a császáriak kezéből Leiningen-Westerburg Károly honvéd ezredest, a későbbi aradi vértanút. Lásd: Leiningen-Westerburg Károly honvédtábornok Levelei és Naplója. Fordította és bevezeti Marczali Henrik. Bp. 1900. 108-109. p. 340