Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 20. (Szolnok, 2005)
ADATTÁR - Bagi Gábor: Száz éve halt meg Illéssy János történész-levéltáros (1861-1905) / 339. o.
ugyancsak vagyonos, és a tájegység történetében közismert karcagi Varró család leszármazottja. 5 Illéssy János életrajza aránylag röviden összefoglalható, alapvetően a nem túl nagy számú, régi, és nem túlságosan részletező helytörténeti irodalom alapján. A régi református család hagyományai folytán, eleve értelmiségi pályára szánt fiatalember a gimnázium alsó osztályait Kisújszálláson és Budapesten, a felső négyet pedig a Felvidéken, Szepes-Iglón végezte. Sajátos érdeklődése folytán alighanem már ekkoriban megszületett elhatározása, hogy nem a családban hagyományos tisztviselői, illetve ügyvédi pályára lép. 1880-tól a pesti egyetemen lett bölcsészhallgató, ahol főleg magyar, német, latin irodalmi, nyelvészeti és történelmi előadásokat hallgatott. Az egyetem elvégzése után 1884/85-ben egy éven át Kisújszálláson helyettes tanárként működött, a helyi református gimnáziumban. Gyaníthatóan itteni pedagógusi tevékenysége hatására készítette el a Jász-Nagykun-Szolnok vármegye földrajzát bemutató tankönyvét, a népiskolák harmadik osztálya számára. 6 Feltételezhető, hogy szülei példáját követve költözött ő is Budapestre. Még 1886-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett, s már ettől az évtől az Országos Levéltárban nyert alkalmazást. Itt előbb gyakornok, 1889-től fogalmazó tiszt, majd 1892-től fogalmazó lett. 1901-ben nevezték ki az Országos Levéltár kezelői főigazgatójává, s ezzel egyidejűleg megkapta az országos allevéítárosi címet is. 7 Illéssy alig két évtized alatt számtalan, hosszabb-rövidebb cikket, tanulmányt publikált a vármegyei újságok (Jász-Nagykun-Szolnok, 1892-től Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Lapok, Nagy-Kunság, Kisújszállás és Vidéke), valamint fővárosi és országos hírlapok (Figyelő, Fővárosi Lapok), Illéssy Sándor társadalmi szerepét jellemzi, hogy a kisújszállási Iparoskör és Önsegélyező Egylet elnöksége mellett, még a Heves-Nagykunsági Református Egyházmegye segédgondnoka, a Szolnokmegyei Gazdasági Egylet alelnöke, a Kunsági Takarékpénztár igazgatója, a megyei Honvédegylet elnöke, illetve Budapesten még az Országos Iparművészeti Múzeum felügyelőbizottsági tagja is volt. 1879 után eladta kisújszállási ingatlanait is. Komáromy i.m. 156. p., Kurucz i.m. 41-42. p., illetve ZSOLDOS István: A város gazdasági és társadalmi fejlődése a szabadságharctól az első világháborúig. In.: Kisújszállás város története, III. Kisújszállás, 1988. 14., 76. p. Nekrológja szerint utoljára helyszínelési becslőbiztos volt. Nagy-Kunság, 1886. március 21. Lásd a 2. jegyzetszám alatt felsorolt munkákat, valamint DUCZA Lajos: Száz éve halt meg Illéssy János (1861-1905). Kisújszállási Nagykun Kalendárium, 2005. Á. A. (Áldássy Antal?): Illéssy János (1861-1905). Magyar Könyvszemle, 1905. 78-79. p. 341
