Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 20. (Szolnok, 2005)
ADATTÁR - Pozsonyi Zoltán: Karakter a karrier tükrében? Vincze Lajos életpályája (és személyisége) / 307. o.
Alig telt el néhány hónap, 1808 tavaszán Vincze Lajos és Marjai József (valamint Danes Sándor) újból fejtörést okozott a tanácsosoknak. Nevezettek ugyanis sem a forspontot nem teljesítették, sem annak taxáját nem fizették be. 26 Az év augusztusában feltüntetették a jegyzőkönyvben, hogy néhány nemes — köztük Vincze Lajos - semmivel sem szolgálja a települést. Az eset azért volt feltűnő, mert a szenátorok képtelenek voltak kezelni a helyzetet. Először is nem szankcionálták a vétkeseket, másodszor - ez mutatta igazán erőtlenségüket - a tanács házába hívták a mulasztókat, hogy azok megismerjék (!) a nemesekre vonatkozó j ogokat! 27 Ha a fenti információk el is jutottak Vincze Lajoshoz, bizonyosan figyelmen kívül hagyta azokat. Nem tudható, hogy mikortól nem vette komolyan Vincze a helyi tanács intelmeit, de 1809 decemberében már a Jászkun Kerület közgyűlését és a jászkun főkapitányt ostromolta beadványával (9. forrás). Maga és elhunyt öccse hadi szolgálatát felhozva kérte a fuvarozás alóli felmentését, valamint a közterhek elengedését! A közgyűlés deputációt küldött ki Kevibe, aminek jelentését csak 1810 májusában tárgyalták meg. A közterhek elengedését nem, a forspont pénzben történő teljesítését engedélyezték Vinczének (illetve megbízottjának). 28 Vincze Lajos belátva, hogy a Jászkun Kerület egyik döntéshozó fóruma sem támogatja indítványát, 1813 januárjában a nádorhoz (!) fordult, aki - a szokásos eljárási utat követve - a Jászkun Kerület közgyűléséhez utalta az ügyet. 29 A Túrkevibe kiküldött kéttagú deputáció (amelynek egyik tagja Illéssy János nagykun kapitány volt) jelentése után a közgyűlés - elismerve ugyan a család érdemeit - nem mentesítette Vinczét a közterhek viselésétől (vagy azok pénzbeli megváltásának elengedésétől). 30 Vincze nem vette SZML V-501/a. Túrkeve tan. jkv. 94/1808. Vincze Lajos egyik nagynénjének volt a férje az egyébként Gömör vármegyei Danes. Az állásfoglalás Illéssy látogatásával lehetett összefüggésben. A nagykun kapitány a helységben tett látogatása alkalmával kinyilvánította, hogy akik nem teljesítik a quartélyt, vagy elmulasztják a nemesek annak pénzbeli kiegyenlítését, végrehajtókra számíthatnak. Lásd Uo. 93/1808. A nemesek 1803-tól könnyítéseket élveztek a Jászkun Kerületben. 1. Személyük után nem adóztak. 2. Büntetőjogi ügyekben csak idézés és ítélethozatal után kerülhettek börtönbe. 3. A quartélyt pénzzel megválthatták. 4. Katonai fuvartól mentesültek, de nem a közösségitől vagy a gazdaságitól. 5. Olyan utak és hidak töltésére, melyből gazdasági hasznuk nem származott, nem voltak kötelezhetők. Lásd: BANKINÉ 1982. 369. p.; BAGI1995. 61-65. p. SZML V-501/a. Túrkeve tan. jkv. 233/1808. SZML IV-l/a. Közgy. jkv. 1554/1809., Uo. 493/1810. SZML IV-l/b. JK Közig. ir. Fasc. 1. No. 20/1813. ill. JK IV-l/a. Közgy. jk. 440/1813. SZML IV-l/a. JK Közgy. jkv. 1990/1813. 314