Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 20. (Szolnok, 2005)

TANULMÁNYOK - Babucs Zoltán: Az utolsó Jászkun-huszárok (1944-1945) / 131. o.

1860-tól működött ezen a néven, 1867-től kezdve két részre bontva: császárikirályi és magyar királyi honvéd lótenyésztő intézetek. A Magyar Királyság területén működő összes méntelep katonai osztag 1912-től átkerült a Magyar Királyi Honvédség kötelékébe. 1914-ben 5 méntelep működött 22 méntelep alosztállyal a Magyar Királyság területén. Az összeomláskor, 1918-1919-ben a ménesek egy része a megszálló cseh, román és szerb hadsereg zsákmányává vált. A magyar királyi állami méneskar az 1943. évi békehadrend szerint: állami lótenyésztő intézetek katonai felügyelősége (Budapest) állami ménes katonai osztaga Alsózsuk, Bábolna (arabs, lipicai), Kisbér (angol telivér, angol félvér), Mezőhegyes (kis és nagy nóniusz, furioso, northstar, gidrán) állami ménes és méntelep Turjaremete Keleti lótenyésztő kerületi parancsnokság - Debrecen: (állami méntelep katonai osztaga) Debrecen, Szatmárnémeti, Kolozsvár, Csíkszereda Északi lótenyésztő kerületi parancsnokság - Jászberény: (állami méntelep katonai osztaga) Jászberény, Gyöngyös, Perbenyik, Komárom Nyugati lótenyésztő kerületi parancsnokság - Nagykanizsa: (állami méntelep katonai osztaga) Nagykanizsa, Baja, Celldömölk, Székesfehérvár Déli lótenyésztő kerületi parancsnokság-Nagykőrös: (állami méntelep katonai osztaga) Nagykőrös, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Palánka A méneskari huszárokat, bakanyelven „csődörösöket", 2-3 évre sorozták. A méneskarba azokat osztották be, akik értettek a lóápoláshoz, vagy olyan mesterséggel bírtak, melyekre ott volt szükség (lovász, kocsis, csikós, kovács, nyerges, csizmadia, szíjgyártó), vagy mezőgazdasági iskolát végeztek. Követelmény volt a kisebb, de erős testalkat, s az újoncok rendkívül szigorú lovaskiképzést kaptak. A méneskarnál szigorú volt a fegyelem, mivel a legénység a fedeztetési idényben a ménekkel a méntelephez tartozó községekbe került kihelyezésre, sokszor tiszti vagy altiszti felügyelet nélkül, a reájuk bízott anyagért és lóért teljes felelősséget viselve. A méneskari katonák leszerelésüket követően a huszárezredek tartalékállományába kerültek. Az altiszti kar javarésze, főképp I. világháborús hadiárvák, a jutási csapat-altisztképzőből kerültek ki, a tisztikart 1938-tól kezdve továbbszolgálókkal is kiegészítették. 156