Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 20. (Szolnok, 2005)

TANULMÁNYOK - Tomkó Viktor:Török közigazgatás Magyarországon: A szolnoki szandzsákbégek története II. / 9. o.

ellentmondásos: Szinán nagyvezír igyekezett az ő nyakába varrni a vereséget, míg Kjátib Cselebi szerint Oszmán vitézül viselkedett.

11 Gyárfás műve alapján úgy tűnik, hogy 1594 elején valami okból változás történt a szandzsák élén. A történetíró szerint Ali szolnoki bég az ostromlott hatvani vár megsegítésére igyekezett, azonban elesett a május 3-i turai csatában.

12 Ez az adat több szempontból is kétes. Egyrészt a turai csata május 1jén zajlott le, másrészt nem találtunk adatot arra nézve, hogy Ali nevű szolnoki bég valóban részt vett a csatában.

13 Ezek alapján azt tartjuk valószínűbbnek, hogy Oszmán maradt a szandzsák élén, míg Ali említése téves információ lehet. Alátámasztja a feltételezést az is, hogy 1594 júliusában a Szinán pasa győri ostromához segítségként igyekvő tatár seregek Szolnok váránál Oszmán seregéhez csatlakoztak, nincs utalás arra, hogy a béget elmozdították volna a szandzsák éléről.

14 A tatár segédcsapatok, Gázi Giráj kán vezetésével, július 20. és 29. között érkezhettek meg Szolnokra, figyelembe véve Oszmán ekkor kelt leveleit, valamint azt, hogy július 15-én még Monostorpályinál tartott a sereg.

15 Oszmán július 20-án, Báthori Zsigmondnak küldött levelében - még a tatárok említése TÓTH S. 2000. 143. p.; TÓTH S. 1999. 61-62. p. GYÁRFÁS István: Jász-Kúnok története. 4. köt. Bp. 1885. 148. p. A turai csata menetét Tóth Sándor László dolgozta fel részletesen, a fenti megállapításnál az ő kutatásait tartom mérvadónak. A turai csatáról lásd bővebben: TÓTH S. 2000. 151. p. TÓTH S. 2000. 156. p., A következő források 1594 tavaszára teszik az eseményt: GOROVÉ László: Szolnok várának viszontagságai In: Tudományos Gyűjtemény, 1820. IX-X. kötet. IX. köt. 47. p. (továbbiakban: TGY 1820. 9-10. köt.); PALUGYAY Imre: Jász-Kún Kerületek: Külső-Szolnok vármegye leírása. Bp. 1854. 311. p.; GYÁRPÁS I. 1885. 153. p.; SOMOGYI Ignác: Szolnok a török uralom alatt. In: Jász-Nagykun-Szolnok. Közlöny a megyei, községi, társadalmi élet köréből. 1885. IX. évf. 33. sz. (továbbiakban: JNKSZ 1885.); Az eseményekről lásd még: BODOKI FODOR Zoltán - BODOKI FODOR Zsigmond: Mezőtúr város története 1. Mezőtúr, 1978. 14. p. (továbbiakban: Mezőtúr története, 1978.); Török történetírók 3. Bp. 1916: 106. p. (továbbiakban: Török történetírók 3. 1916.) Pecsevi úgy írta le Szolnokot ekkor, hogy „... határszéli hely lévén ott senki turbánt nem viselt... Ezért sokáig nem hitték el, hogy ezek is muszulmánok és hogy a vár muszulmán vár." Török történetírók 3. 1916. 107.p. IVANICS Mária: A Krími Kánság a tizenöt éves háborúban. Bp. 1994. 71. p.; Érdekesség, hogy Szolathy György Pálffy Miklóshoz Váradról küldött, 1594. július 17-én kelt levelében név nélkül említi a szolnoki béget. A levél szerint „mostan imar az theorokok nagj djcseretet tesnek felolwk hogj az Tatárt iljen bekewel által bochatak az Erdelj határon seot ugjan azt montha az Solnokj bek hogj ha Erdelj orsagh het keowarat adót volnajs az hatalmas chazamak de ezt mjnd job newen vesy hogj által bochata bekével országán." IVANICS M. 1994. 73. p. és 42. sz. lábjegyzet. 12