Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 20. (Szolnok, 2005)

TANULMÁNYOK - Zádorné Zsoldos Mária: A tuberkulózis elleni küzdelem Jász-Nagykun-Szolnok megyében / 89. o.

Intézetet „Tüdőkórház- Gondozóintézef'-ként szervezetileg egyesítette. Az új felállás szerint a kórház felépítése az alábbiak szerint alakult: A kórházban 5 Tüdőbelosztály, 1 Mellkassebészeti, 1 Urológia Osztály működött. A belosztályok feladata volt, hogy valamennyi tüdő megbetegedést kivizsgálják és gyógykezeljék. Hetente egy meghatározott napon általános sebészeti ügyeletet is elláttak. A gyógyító osztályok munkáját a központi röntgen és laboratóriumi osztályok segítették, amelyek a megye 12 tüdőgondozó intézetének betegei részére is végeztek vizsgálatokat. Egységes gazdasági hivatallal, ezen belül 4 költséghellyel gazdálkodtak. A megyei Tüdőgondozóban 3 felnőtt szakrendelés működött, ahol a megyei feladatok mellett Szolnok város és Szolnok járás lakosságának szűrését és gondozását is elvégezték. A gyermek és ifjúsági szakrendelés megyei feladatokat látott el. A 6 szűrőállomás a Tüdőgondozó irányításával végezte az évenként esedékes lakossági szűréseket. Működésüket nehezítette, hogy az egyesített intézet két telephelyen, rendkívül zsúfolt körülmények között dolgozott. Hiányoztak a szociális helységek, igen szűk volt a gyógyszerraktár, a laboratórium pedig az alagsorban működött és nem volt megfelelő raktárépület az eszközök tárolására. Létszám ellátottság szempontjából elfogadhatónak ítélhetjük az új kialakult helyzetet. Az egyesített intézetnek 357 dolgozója volt. Ebből orvos 33, egyéb egyetemi végzettségű 3, egészségügyi szakdolgozó 179, gazdasági- műszaki személyzet 33, egyéb kisegítő személyzet 104, részfoglalkozású 5 fő. Az intézet szakmai és részben gazdasági felügyelete alatt működő járási és városi tüdőgondozókban 11 szakorvos működött, ekkor valamennyi orvosi állás be volt töltve. A két intézmény integrációja során megfogalmazásra kerültek a soron következő szakmai feladatok is. Ezek szerint a jövőt illetően: A tüdőgümőkór felszámolásában elért eredményeket meg kell tartani, sőt fokozni kell. A vizsgálatokhoz szükséges technikai hátteret biztosítani kell. Törekedni kell arra, hogy a tüdőkárosodott betegek belgyógyászati, sebészeti és urológiai megbetegedésük esetén is a Tüdőkórház fekvőosztályaira kerüljenek. 1977. január 1-től megszűnt az újszászi Tüdőgyógyintézet. Ez azt jelentette, hogy a Tüdőkórházban ápolásra szoruló betegek száma megnövekedett. Súlyosbította a helyzetet az is, hogy a tüdőbajnak egyre több fajtája vált ismertté, ami miatt egyre nehezebb helyzetbe kerültek a gyógyításra hivatott orvosok. A kórházban ellátott betegek állapotának súlyosságára jellemző, hogy a Tüdőkórházba kerültek halálozási aránya 8,2 %, a Megyei Kórházban pedig csak 2,9 % volt ebben az időben. 116