Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 20. (Szolnok, 2005)
TANULMÁNYOK - Zádorné Zsoldos Mária: A tuberkulózis elleni küzdelem Jász-Nagykun-Szolnok megyében / 89. o.
A többletmunkához még az is hozzájárult, hogy a minőségi teljesítés iránt egyre nagyobbak voltak az elvárások. A fenti jelenségek előre vetítették annak a szükségességét, hogy a közeljövőben a szakmai dolgozói létszámot növelni kell. Az egyesített intézeten belül a területi gondozóintézeti hálózatot folyamatosan ellenőrizték, és arra törekedtek, hogy az egységes szakmai szemlélet minél előbb kialakuljon. Ennek érdekében az ellenőrzéseken túl, negyedévenként szakmai értekezleteken is részt vettek. A távolabbi célkitűzéseket illetően az látszott szükségesnek, hogy egy-egy fekvőosztály és a gondozóintézeti hálózat között minél jobb szakmai kapcsolat alakuljon ki. A két intézmény egyesítése után a munkahelyi légkör kedvezően alakult. A dolgozók több, mint 60 %-a törzsgárda tag volt, ami egyrészt azt jelentette, hogy a korábbi években kevés volt az intézményen belüli fluktuáció. Másrészt pedig azt, hogy a szakmai személyzet ennek következtében elöregedett és utánpótlásukról időben gondoskodni kellett. 1977-ben és 1978-ban központi bérrendezést hajtottak végre, ami akkor lényegesen javított a dolgozók anyagi körülményein. Az intézet részt vett a szegedi Orvostudományi Egyetem IV. éves hallgatóinak oktatásában is. Különös gondot fordítottak a szakképesítések megszerzésére, az orvosok folyamatosan részt vettek a tudományos munkában. Az Országos Korányi TBC. És Pulmonológiai intézettel rendszeres szakmai kapcsolatot tartottak fenn. 31 Újabb szervezeti változásra a kórház életében 1980-ban került sor. A mellkassebészek éves közgyűlésén határoztak a feladatok megosztásáról is. Ennek értelmében a Szolnokhoz tartozó Kunmadarast és a Bács-Kiskun megyéhez tartozó Baját Szegedhez csatolták. Ezen két helység mellkassebészeti ellátását a jövőben Szeged látta el. Természetesen ez a rendelkezés nem maradt következmény nélkül. Szinte az egyik napról a másikra csökkent az általános és mellkassebészeti betegek száma Szolnokon. Ekkor az egészségügyben egy újabb integrációs folyamat indult el, amely a Szolnokon kialakult helyzetnek kedvezett. 1982-ben ugyanis az akkori igazgató főorvos Pécsre távozott és a maga után hagyott átmeneti állapot kedvezett a már elindult integrációs folyamatnak. Ez a tény is nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a Tüdőkórházat a Megyei Hetényi Géza Kórházhoz integrálták és ettől az időtől kezdve a Hetényi Kórház II. számú kórházaként működött. Vezetésével Dr. Kürti Sándor főorvost bízták meg, mint főigazgató-helyettest, őt követte Dr. Radeczky Gábor, aki ezt a feladatot 198l-l984-ig látta el. SZML Szolnok Megyei Tanács VB. ülési jkv. 1979. 1. kötet. 117
