Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)
TANULMÁNYOK - Fekete István: A szolnoki ősrepülőktől, a „Killián” Iskola megalakulásáig I. / 137. o.
08. 20-án de. utak, vasutak, repülőtér 15. AAF 120dbB-24 felüljáró, út, reptér, 2-4 ? B24-et lelőttek 08. 21-én vasúti híd 15. AAF. B-24 08. 22-én város, vasútál 1. 15. AAF. B-24 120 gép, 8 hullám 08. 28-án de. vasúti híd 15. AAF. B-24 híd környékére. 08. 29-én de. vasútállomás 15. AAF. B-24 09. 01-én vasúti híd 15. AAF. B-24 09. 03-án vasúti híd 15. AAF. B-24 27 db bomba 09. 05-én de. vasúti híd 15. AAF. B-24 120 repülő 270 bomba 09. 19-én de. vasútállomás, Járműjavító. 15. AAF. B-24 ez volt az utolsó Szeptember tizenkilencedikével azonban még nem ért véget a háború, nem fejeződtek be a megpróbáltatások. Rövid idő múlva Szolnok hadműveleti területté vált. A 2. Ukrán Front érdekében, a Gorjunov vezérezredes parancsnoksága alatt álló 5. (szovjet) légi hadsereg, valamint az Emanoil Jonescu tábornok vezetése alatt álló 1. (román) repülő-hadtest kijelölt kötelékei hajtottak végre légitámadásokat. A magyarországi szovjet szárazföldi hadmüveletek megindulása előtt, 1944. szeptember 14. és 21. között, a szovjet és román légierő mért rendszeresen csapásokat, a Tiszántúl (köztük Szolnok) stratégiai fontosságú objektumaira. Ennek során 2.905 repülőbevetést hajtottak végre és 2.100 tonna bombát dobtak le működési területükön. Mivel az eredeti elképzelés szerint, a várható szovjet szárazföldi offenzíva fő csapásának irányába Szolnok nem esett bele, így a légierő ebbe az irányba mérsékeltebb intenzitású tevékenységet folytatott. 1944. november 4-én a 2. Ukrán Front csapatai vették birtokba a szolnoki repülőteret, ahol először tábori kórház működött, majd az 5. légi hadsereg 132. csatarepülő ezredének II-2-es (Sturmovik) gépekkel felszerelt, egyik százada települt ide. Ezen légi hadsereg csatarepülő hadtestének volt a parancsnoka Kamanyin ezredes, az egyik alegységnek pedig parancsnok-helyettese Beregovoj százados. Őket később űrhajósokként ismerte meg a világ. Ez az alegység nem tartózkodott itt sokáig, (talán két hétig), ahogyan a front nyomult előre, ők is távoztak. A háború kezdetén a légierő adta az első magyar hősi halottat és minden bizonnyal az utolsót is, ugyanis az 1945. április 22-i bevetésen haltak hősi halált Rejtő Ernő főhadnagy és Sziráki Mihály zászlós, pilóták. 103 1945 tavaszától a szolnoki repülőteret nem használták, egészen 1949 januárjáig, amelyre polgárőrség vigyázott. A németeknek volt a repülőtéren egy komoly, TOBAK Tibor: Vikingtemetés RafTeldingben. TOP GUN 1995/4. szám. 195
