Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)
TANULMÁNYOK - Fekete István: A szolnoki ősrepülőktől, a „Killián” Iskola megalakulásáig I. / 137. o.
nagy értékű olajregeneráló berendezése (használt olajból készített, újólag felhasználható olajterméket), ezt ebben az időszakban a MASZOVOL Ol aj fúrótársaság emberei leszerelték és elvitték. 104 A háború befejezése után megindult a helyreállítás, a honvédelem terén pedig a demokratikus haderő kialakítása. Ebből a folyamatból természetesen nem maradhatott ki a légierő sem. Törekvések az új magyar demokratikus légierő megalakítására 1945 tavaszán a Magyar Királyi Honvéd Légierő maradék egységei Ausztriába települtek át. A németek visszavonulásuk során több mint 1.000 vagon repülő-szakanyagot szállítottak ki az országból. A repülőgépek egy részét felrobbantották, a pilótákat „szélnek'* eresztették, mindenkinek saját belátására bízták, hogyan dönt személyes sorsának további alakulásáról. 1945 májusában megkezdődött a hadsereg létszámának radikális csökkentése, egyre élesebben vetődött fel a kérdés, milyen legyen az újonnan létrejövő Magyar Honvédség, és kik legyenek annak hivatásos tagjai? Hazánkban a németektől visszafoglalt területeken a fegyverszüneti szerződés által létrehozott Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) irányítása, hatalma érvényesült. 1945-48 között a hadsereg fejlesztése sem bel-, sem külpolitikai szempontból nem volt igazán napirenden. Az 1947. február 10-én Párizsban aláírt magyar békeszerződés értelmében lehetőség nyílt egy korszerű, kisebb létszámú hadsereg létrehozására. A dekrétum lehetővé tette egy 90 repülőgépből álló (amelyből 50 lehetett harci gép) és 5000 főt magába foglaló légierő megszervezését. 1946. áprilisában, a Honvédelmi Minisztériumban megalakították a Légügyi Osztályt, amely számára a SZEB feladatul szabta: a Magyar Királyi Honvéd Légierő II. világháborús tevékenységének elemzését; valamint a magyar repülős szakanyag összegyűjtését, rendszerezését, nyilvántartásba vételét, az építmények, repülőterek állagának megóvását. 105 1947. október l-jén a Honvéd Kossuth Akadémián kezdődött meg a katonai (közte repülő) szakemberek képzése. A jelentkező 80 főből az orvosi vizsgálaton 11 felelt meg és kezdte meg tanulmányait. A tisztképzés ebben az időben két esztendős volt. Ezért 1949. március 15-én került sor az első 10 fő avatására. 1947. október elsejével, mátyásföldi repülőtér állomáshellyel, megalakították az 1. Önálló Repülőszázadot (parancsnok: Gyenes János alezredes), valamint a Honvéd Repülöjavító Műhelyt, és az 1. Honvéd Repülőtér M. SZABÓ Miklós: A Magyar Királyi Honvéd Légierő. 280. p.; Valamint: FEKETE István: A szolnoki katonai repülés története. 41. p. SZABÓ József János - SZANI Ferenc - ZSILÁK András: Felhőlovagok. Bp. 1999. 27. p.; Valamint: IVÁN Dezső: A magyar katonai repülés története. 1999. 17. p. 196
