Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)
TANULMÁNYOK - Kürti László: A jászok pusztai állattartása a Felső-Kiskunságban a 18-19. században / 47. o.
merült fel a lakosság részéről és 1842-ben szerződését már nem hosszabbították meg. Az új csősznek György Mihályt fogadták meg, egy évvel később az erdöcsősz Kurucz Mihály lett. 122 A két pusztagazda személye körül is sok volt a probléma és ezért legtöbbjük nem lett újból megfogadva szerződésük lejárta után: 1839-ben Kiss Antal és Szennyes István, 1842-ben Túri Péter és Tolvaj János volt Benén pusztagazda. ' A hagyományos pusztázási rendszerben a pusztagazdák nem az egész évben teljesítettek szolgálatot, mivel decemberben és januárban már nem kellett a pusztát járniuk. így fizetésük: 43 hétre 43 forint volt. 124 Ez az összeg csak minimálisan emelkedett, mivel a szükséges hetek számát felemelték: így 1839-ben már 47 hétre szólt, de hetenként továbbra is csak egy forintot kaptak fejenként. ~ 5 Az öt kemény téli hétre, amikor a pusztákon nehéz volt a közlekedés, továbbra sem járt fizetség. A pusztagazdák nem, de a csőszök illetményükön kívül egy megszabott földterületen gazdálkodhattak. A csőszök, hasonlóan a kocsmáros bérletéhez, összesen 8 hold és 1.600 négyszögöl földterületet használhattak szabadon. 126 A földbérletből származó terményhaszon úgy a csőszöknek, mint a kocsmárosnak, egyforma volt: a learatott 185 csomó rozs búzából az aratók 18 és fél csomó részt, ebéd részben pedig 9 csomót kaptak. A maradék 157 csomónak fele illette a bérlöt (szántót), fele automatikusan a várost. 1 "' A levéltári dokumentumokban leírtak alapján azonban bizonyos, hogy a csőszök sokkal több földterületet foglaltak el, mint amennyi a szerződésben rögzített járandóságuk volt. Hasonlóan a csőszökhöz, a pásztorokkal is egyre több gond volt, s kétes viselkedésükről bőven találunk adatokat Jászladány jegyzőkönyveiben. 1841 karácsonyán a ménes hazahajtásakor egy csikós és két bojtárja a világosi csárdában mulatott, mialatt a csikók szétszaladtak és a kocsmáros repce és búzaföldjében hatvan forint kárt tettek. A város döntése szerint a kár összegét a csikósok béréből kellett megfizetni. 128 Hasonló eset történt 1842-ben a SZML. Prot. Sen, Jászladány. 1842. Böjtmás hava 9. és 1843. ápr. 20.. 1837-1843, 2. SZML. Prot. Sen. 1839. Boldogasszony hava 12.. 1842. Boldogasszony hava 5., 1842. ápr. 23., 1837-1843.2. SZML. Prot. Sen. Jászladány. 1838. Boldogasszony hava 13., 1837-1843,2. SZML. Prot. Sen. Jászladány. 1839. Boldogasszony hava 12.. 1837-1843, 2. SZML. Prot. Sen, Jászladány. 1840. Pünkösd hava 27., 1837-1843. 2. SZML. Prot. Sen, Jászladány, 1840. júL 22.. 1837-1843, 2. SZML. Prot. Sen. Jászladány. 1841. Karácsony hava 4.. 1837-1843, 2. 84
