Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)
TANULMÁNYOK - Kürti László: A jászok pusztai állattartása a Felső-Kiskunságban a 18-19. században / 47. o.
A benei szénából származó haszon elsősorban a jászladányiakat érdekelte. A szénát természetesen az összes állattartó gazda értékelte, hiszen a hazahajtott állatokat két-három, rosszabb idő esetén három-négy hónapig otthon kellett tartani istállóban. A szénaterii letet - a nyilasokat - minden évben meghatározták és őriztették. 1837-ből értesülünk, hogy Benén a „nyilasokat felosztották," s a város nyilasát felibe lekaszáltatták. 7 A következő évben igen jó szénatermés volt. A tanácsülés elrendelte, hogy a Benén lévő 343 kisebb-nagyobb boglya szénát haza kell szállítani. Nemcsak a termés nagyságát, hanem a szállítás módját is megörökítették: egy szekérre három boglyával raktak, így egy szekérre 15 mázsa széna fért fel. Összesen 114 szekér széna volt Benén, aminek egy részét hazaszállították, másik részét pedig, eladták. 79 A rét azonban nem volt mindig ilyen jó befektetés: ez történt 1842-ben, amikor a gazdák értesülnek, hogy a kaszálók meg vannak „perkelve, " és egyedül a Telek-érben maradt egy kevés „nyers es kaszáló ". Benéhez hasonlóan, a jászladányiak kibérelték a szintén tulajdonukban lévő, de igen messze fekvő Pálos pusztát szegedi és kiskundorozsmai lakosoknak, de 1838-tól kezdve már kecskeméti lakosoknak is bérbe adtak egyes részeket. 81 A csárdák bérleti rendszerében benne foglaltatott, a csárda „földje", és egy bizonyos legelő is. A benei csárda éves bére 1837-ben 130, de 1840-ben már 150 forintra emelkedett. 1839-ben a benei csárdagazda Túri József ceglédi lakos volt, aki 450 forintért bérelte a csárdát három évre. Ezért juhait a csárdánál, a „Mogyorós szélein", valamint a „Baracsi homok körül" legeltethette. 82 A csárda haszonbérletével járó gyep egy része művelés alá esett és „ mely foglalások által egy nagy térsógű gyep nem használtathatik azon okból, hogy egyik felől a vetés, másik felől pedig a csemete erdő végett ahhoz jószágaink nem férhetnek, hanem a szomszédok alattomosan legeltetik le jószágaikkal " 83 Nemcsak az derül ki a bizottság vizsgálatából, hogy a kocsma bérlője és a csőszök egyre több földterületet szántottak be és kezdtek hasznosítani, hanem az állattartás egy illegális formája is. Ez nemcsak károkat, hanem jövedelem kiesést is okozott a városnak. A Benére leküldött bizottság a csőszök házánál tartott SZML Prot. Sen. Jászladány, 1837. Jul. 15. 1837-1843. 2. SZML Prot. Seri. Jászladány, Szent Jakab hava 25. 1837-1843. 2. SZML Prot. Sen. Jászladány, 1842. Júl. 6. 1837-1843. 2. SZML Prot. Sen. Jászladány. 1838. márc. 30. 1837-1843. 2. SZML Prot. Sen. Jászladány, 1839. aug. 10. Is 1840. márc. 4. 1837-1843. 2. SZML Prot. Sen. Jászladány, 1840. pünkösd hava. 27. 1837-1843. 2. 74
