Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)

ADATTÁR - Bagi Gábor: Források az úrbérrendezés és jobbágyfelszabadítás történetéhez Cibakházán / 303. o.

nem volna. - Sőt inkább az egész czibakházi határ, a kir. adomány, a kir. adomány keltétől fogva, éppen csak a felperes nemzetségé, - s a jobbágyságnak első megtelepedésétől fogva ezen határban nincs, s törvény szerint nem is lehet egyebe, mint a csupán, az úrbéri praestatiók mellett használatra átengedett bizonyos számú úrbéri telkek, mellyek szinte a földesúr tulajdonai. Hogy a czibakházi határ minden néven nevezendő haszonvételeivel, valamint az előtt volt, úgy most is a felperes nemzetségnek tellyes törvényes jogú tulajdona, mutatja azt, hogy a nemzetség itten birtokba jutásától fogva külön úri majorsági gazdálkodást folytatott, úgy pusztáiban is vagy külön gazdálkodott, vagy azokat tetszése szerint kiadogatta haszonbérbe. Úgy 1757-1761 -ik években tiszttartók által gazdálkodott Cibakházán a felperes nemzetség N. szerint. 1758-ik évben is, tiszttartói kezelés mellett, majorsági földeiben szántatott, vettetett Czibakházán, s amit ezekből dézsmára ki is adott, azért robotoltatott czibakházi jobbágyaival O. szerint. 1760-ik évben is (mint esztendőnként szokta) a mások kezén külön árendában volt sárszögi pusztáján fenntartott nádnak a vágását szinte a tiszttartói házi kezelés alatt lévő czibakházi jobbágyaival tétette meg, - P. szerint. Ugyanazon évben Czibakházán parlagul hagyott majorsági földeit a földesuraság idegeneknek is rendelte dézsmára kiadatni, vagy füvül a lakosok által szinte dézsmára kaszáltami Q szerint. 1761. esztendőben adatván először a czibakházi határbeli minden nemű úri jövedelmek a jobbágyi tartozásokkal egyetemben haszonbérbe a jobbágyoknak, világosan kiköttetett, hogy az uraság majorság földeit, rétjeit fel ne osszák, hanem közönségesen használják, és közönséges haszonra fordítsák, - hogy a haszonbér elteltével annyi majorsági vetést térítsenek vissza, mennyit kézhez vettek, - hogy a tiszttartói vetéseket meg ne dézsmálják, és marháinak szabad legelést engedjenek S. szerint. 1762-ik évben adatott el a Czibakházán termett majorsági széna, szalma és gabona T. szerint. 1765. A czibakházi rév, halászat, vízimalom, helypénzszedés és a sárszögi puszta az erdőn kívül külön adattak árendába már a czibakházi jobbágyoknak is, V. szerint. 1768. Maga a czibakházi határ jobbágyai robotokkal és dézsmákkal egyetemben, és a határnak minden jövedelmei is külön summában, - a rév, vendégfogadó, kortsma és a pusztai vendégfogadók más külön summába, úgy a gyügeri puszta határa is megint más külön summában adattak ki haszonbérbe a czibakháziaknak X. szerint. Ezen haszonbér kitekével, s a Theresianum úrbér behozatala után, ismét visszaesvén a czibakházi határ földesúri jövedelmeivel és majorságaival együtt házi kezelés alá, - ott a felperes földesuraság folyvást tisztet tartott, - s azért 324