Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)

ADATTÁR - Bagi Gábor: Források az úrbérrendezés és jobbágyfelszabadítás történetéhez Cibakházán / 303. o.

1774-ik évben ismét az, mi 1760-ban rendeltetett, hogy a lakosoknak dézsmára kiosztott, de neme!Ivek által parlagul hagyott majorsági földek idegeneknek is adassanak ki bevetésre Y. szerint. Volt e szerint, emberemlékezet óta mindég a felperes földesuraságnak külső majorsági birtoka Czibakházán, és az előtt még több majorsági földeken gazdálkodott, de belső birtoka is valamint az előtt volt. úgy most is van, - úri és tiszti házai, malmai, kortsma, vendégfogadó s egyéb épületjei még most is tanúskodnak róla. Az sem igaz, hogy a községnek valaha szabad használatú külső földje lett volna, miután az úrbér behozatali jelentés 12-ik pontja szerint, éppen csak 26 embervágó kaszáló adatott ki az ő számára. - ezen kaszálón, és az elejénte épségben tartás mellett árendált, később bitangolt majorsági földeken kívül, igaz, hogy a száraz gyeplegelőből is kölesföld neve alatt 45 holdat feltört, amint a földkönyvből látható, - úgy de ezen kölesföldekben sem követelhet kizárólagosságot, miután azokban az uraság tisztjének is, mint olyannak van része. 2. Nem áll az, hogy a felperes földesuraságnak a legelő szabályozáshoz nincs joga, hogy a legeltetési jogát nem gyakorolta, és hogy már az úrbér behozatalakor a legelőtől, annak szűke miatt elmaradt. Valamikor az egész czibaki határ, úgy a legelője is a felperes földesuraság elvitázhatatlan tulajdona, - és mint tulajdonát használta is mindég a felperes nemzetség, valamint a házi kezelés idejében saját tisztjei által, úgy a határnak kihaszonbérlése alatt, árendásai által, de még a haszonbérlési időben is szerződésileg kikötötte tisztjei számára a legeltetést. - Hogy e szerint a legelőnek folytonos gyakorlatában volt, az már az 1-sö pontban felhívott számos oklevelekkel be van bizonyítva. De nem is szűk a czibakházi legelő. F.zt bizonyítja valamint az 1816. évi úgy mostani felmérés is. melly szerint a tiszai és a száraz legelő a felfogásokon kívül több mint 3.000 hold, és így 8 holdjával véve 300 teleknél többre is elegendő. - Ugyancsak a legelőnek elegendőségét bizonyítja az úrbér végrehajtási jelentés 4-ik pontja is. - De legjobban bizonyítja a legelő bőségét azon körülmény, hogy a lakosok az árenda idejében sokat feltörtek a közlegelőből, és még annyi sok legelő van most is, - csak a felfogott kenderesek és kölesföldek 350 holdnyit ütnek, mellyekbe a lakosok mindegyike, de még az urasági tiszt is kapott részt, - miután pedig ezen felfogások a közlegelőt képviselik, ez pedig a földesuraságnak tulajdona, igen természetes, hogy ezen kölesföldek a térképbe és földkönyvbe is uraságinak írattak be, mert miután a közlegelőböl keletkeztek, a közlegelőhöz kell hogy vissza csatoltassanak. Már pedig ami az úrbériség kielégíttetése után a közlegelőből felmarad, az csak a földesurat valamint mindenütt, úgy Czibakházán is illesse és illethesse, aziránt tisztán szól a törvény, még pedig azon törvény, melly azt is rendeli: 325