Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)
ADATTÁR - Pozsonyi Zoltán: Az öröklődő normaszegés - Rendhagyó végrendeletek, birtokosztály levelek a túrkevei Vincze családban (1746-1831) / 281. o.
következménye. A testamentumok kvantitatív vizsgálatai során viszont nem vették figyelembe a testáló vagyonát, korát, nemét, gyerekeinek számát, amelyek közül akár már egy is befolyásolhatja az adományozást - vélték a módszer buktatóira figyelmeztető kritikusok. Egy másik probléma volt a reprezentativitás kérdése: csak a mintavétel alapját jelentő végrendelkezők vagy akár egy város, egy grófság mentalitása változott-e? A statisztikai elemzések mellett igen hasznos és izgalmas a végrendeletnek, mint az életút narratívájának kvalitatív megközelítése. A végrendelkező testamentumából értesülhetünk vagyoni állapotáról, kudarcairól, karrierjéről, személyközi viszonyairól, hogy csak néhányat említsünk a sok közül. A reneszánsz Firenze lakóinak jótékonykodását bemutató müvében Philip Gavitt egy gazdag kereskedő testamentumát részletesen elemezte. A szerző a szerencsés forrásadottságoknak köszönhetően (magánlevelek, stb.) megvilágította az életút legfontosabb állomásait, a végakarat motivációs tényezőit. A végrendeletek gyakran a családban meglévő, sokszor titkolt, bújtatott érdek- és személyközi ellentétek miatt hosszan tartó (jószág)perek alapjául is szolgáltak. Nem hanyagolható el tehát a végrendelkezőre vonatkozó forráscsoportok (peres eljárások, matrikulák, szerződések, vagyonlajstromok, stb.) intenzív, mikroszkopikus vizsgálata. Ilyen típusú forrásokat használt Mátay Mónika is, aki két debreceni família konfliktusának valódi mozgatórugóit tárta fel. A mikrotörténeti módszer segítségével az életutak rekonstrukcióján túl kirajzolódtak a vérségi és egyéb kapcsolathálók, továbbá az a társadalmi miliő és anyagi kultúra is, amelyben a testálok és az örökösök hétköznapjaikat töltötték. Az intenzív vizsgálódás révén kiderült, hogy Ladányi János tímármester (aki közel fél évszázados házassága alatt többször kezet emelt feleségére) végrendelete csak egy eszköz volt, amellyel meg akarta leckéztetni a válópert kezdeményező nejét. A nemes Jándiak esetében pedig arra tapintott rá a történész, hogy az egyik haldokló családtag zsarolás hatása alatt tette testamentumát. Ha az örökhagyókról, az örökösökről akarunk többet megtudni, akkor a makroszkopikus módszert kell alkalmazni, az egyéni motivációk, döntések mögött megbújó okok feltárásához viszont a léptékcsökkentést jelentő mikrovizsgál at ajánlott. Amint a fentiekből is kiderül a végrendeletek elemzésekor mindkét megközelítés hozhat új eredményeket. 1 Az alább közölt végrendeletek mindegyike a túrkevei felsővályi Vincze családhoz kötődik. A 13. század óta nemesi címmel büszkélkedő famíliának a Gömör vármegyei Felsővály volt az ősi fészke, ahol még a 19. század végén is éltek a főág leszármazottai közül. Az egyik mellékág képviselője volt Vincze MÁTAY Mónika: Historiográfiai viták a testamentumról. Korall 2004. 15-16. szám. 248270. p. 282
