Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)
TANULMÁNYOK - Fekete István: A szolnoki ősrepülőktől, a „Killián” Iskola megalakulásáig I. / 137. o.
Gondnokságot. Ezek voltak a repülőfegyvernem háború utáni újraéledésének első csírái. Megalakuláskor a repülőszázad állományába öt darab iskolagép (Bücker Bü. 131 Jungman-Csíz) 14 tiszt, 31 tiszthelyettes, 71 sorállományú katona tartozott. A gépeken ekkor a felségjel: piros körben, fehér háromszög, majd abban zöld kis kör, mindegyik centrálisán elhelyezve. 1948 tavaszán a Honvéd Vezérkar 11. alosztálya Csehszlovákiából 25 db Zlin 381 Bücker Bestman „Fecske" (akkori időkben korszerűnek tartott) iskolagépet szerzett be, valamint kb. 10 db Áradó 96 A, és B „Varjú" ill. „Holló" típusú repülőgépet vásárolt, ezek 1949 tavaszára repültek át Magyarországra. 1948 áprilisában fiatalok ezrei vonultak be, féléves csapatszolgálatra, amelynek leteltével felvették őket a Honvéd Kossuth Akadémiára. Ennek megfelelően az önálló repülőszázadhoz, száznál több fiatal tisztjelölt vonult be, a megnövekedett létszám miatt a századot osztállyá szervezték át. A hallgatók első önálló repülése 1948 júniusában volt. 1948 őszén az akadémián belül létrejött az „ötödik század", ebbe a századba a másod és elsőéves repülő, valamint hadihajós akadémiai hallgatók tartoztak. 106 Az alegység első parancsnoka Emmerling István őrnagy volt. 1948 szeptemberében 52 fő vitorlázórepülő részére az Országos Motoros Repülő Egyesület (OMRE) hat hónapos motoros repülőtábort szervezett az ország különböző repülőterein, így Mátyásföldön is. 1948 októberében megérkezett Mátyásföldre 40 db UT 2-es „Galamb" (szovjet) iskolagép, amelynek egy része tovább repült Szolnokra. 1948. október 10-én megalakult a 2. Honvéd Repülőtér Gondnokság, Budaörsön pedig tiszthelyettesi utánképzö tanfolyam indult. Mindezekből is látszik, hogy a hadsereg vezetése a főhangsúlyt a fiatal tisztek és tiszthelyettesek kinevelésére és beosztásba helyezésére fordította, természetesen így volt ez a légierőnél is. 1948. október elsején alakult meg az I. Honvéd Önálló Ejtőernyős Század, első parancsnoka Godó Ferenc főhadnagy, november elején a vezetést tőle Kiss Zoltán százados vette át (ebben az alegységben szolgált Magyar Miklós törzsőrmester - később ezredesi rangban a honvédség ejtőernyős főnöke lett -). 1948 nyarán a szolnoki repülőteret átvette a 2. Honvéd Repülőtér Gondnokság, melynek képviseletében Gonda István törzsőrmester (évekkel később ő lett az Országos Légvédelmi Parancsnokság anyagi-technikai főnöke, ezredesi rangban) vette át a szolnoki repülőteret. Megkezdték az épületek, létesítmények rendbehozatalát. A repülőtér fűtését, az ott található termál források vizével (3035 C fokos volt) oldották meg, ezt használták fürdésre is. Ez év nyarán a IVÁN Dezső: A magyar katonai repülés története. 36-40. p.; Valamint: SZABÓ - SZANI ZSILÁK: Felhőlovagok. 27-28. p. 197
