Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)
TANULMÁNYOK - Fekete István: A szolnoki ősrepülőktől, a „Killián” Iskola megalakulásáig I. / 137. o.
1943 júliusában a kassai akadémia végzős hallgatói útvonalrepüléssel összekötött éles lövészetet hajtottak végre Szolnokon. Ez a csoport Tobak Tibor és végzős akadémista társainak osztálya volt. Az éles lövészetet a szandai réten hajtották végre, Fiat CR-42-es vadász és Arado Ar. 96-os gyakorlóvadász repülőgépekkel. A Szolnokon folyó katonai építkezések közül a repülőtér bővítése, tovább építése volt a legjelentősebb feladat. A Honvédelmi Minisztérium 1943. május elsején elrendelte egy vasbeton típushangár ún. „félhangár" építését. A kivitelezésre Giel Miklós hadirokkant építőmester, vasbetontervező statikus kapott megbízást. Ez a munka azonban félbeszakadt, mert Gielt három vagon vasanyag eladása miatt a polgári hatóságok letartóztatták és életfogytig tartó, fegyházra ítélték. Az építőmester fia végül is pénzhiány miatt az építést leállította (a hangár ebben az állapotában maradt meg egészen az ötvenes években történő lebontásáig szerz). A repülőtér bővítése céljából 1943. június 7-én újabb kisajátításokra került sor. A „Szolnoki repülőtér-bővítés, terepegyengetési munkálatok és víztelenítési terve" szerint 241,13 kh-al növelték a repülőtér területét; ebből az ún. déli bővítés 1.271.600, az északi pedig 1 16.000 négyzetmétert tett ki. 71 A német légierő 1943-ban egyre jobban kezdte igénybe venni a magyar repülőtereket. A Honvédelmi Minisztérium légügyi főcsoportfőnöksége 1943. november 16-án a következő táviratot adta le: „A német kiképzőkeretek egy?es repülőtereken való településével kapcsolatban a szükséges épületek helyét Újvidéken, Szolnokon és Börgöndön f hó 18-án vegyes bizottság fogja kijelölni". A jelzett napon 12 órakor a németek meg is érkeztek. 1943 novemberében egy német Messerschmitt, Me-110-es romboló alakulat működött a repülőtéren, amely kiképző repüléseket folytatott. " 1944. január 15-én a szolnoki katonai repülőtéren új ör-és fogdaépület építésére, a markotányos épület bővítésére, valamint új tiszti étkezde létrehozására 2.225.000 pengőt igényeltek. A Horthy család és személy szerint maga a kormányzó is rendszeresen tartotta a kapcsolatot a szolnoki repülőtérrel. 1944. március 13-án a kormányzó a következő rendeletet adta ki: „Emlékezetül a szovjet elleni harcban tanúsított kimagasló és vitéz magatartására a Magyar Királyi vitéz nagybányai Horthy István I. Honvéd Vadászrepülő-oszlálynak államfői csapatzászló szalagomat adományozom ". FEKETE István: A szolnoki katonai repülés története. 38. p. 71 . BORÚS József: Szolnok a második világháború éveiben. 234. p. 72 Uo. 234.p. 178
