Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)

TANULMÁNYOK - Fekete István: A szolnoki ősrepülőktől, a „Killián” Iskola megalakulásáig I. / 137. o.

Erre az ünnepségre március 15-én került sor, amelyen a kormányzó szándéka ellenére, az ismert politikai események (az ország német megszállásának előkészületei) miatt nem tudott részt venni. 1 1944. március 19-én megtörtént hazánk német megszállása. A szolnoki katonai repülőtéren ez semmi változást nem okozott, mivel itt már korábban berendezkedtek az akkori szövetségeseink. Talán az építkezések üteme vált fokozottabbá. Az l. vadászrepülő osztály például táviratban jelentette az elöljáró parancsnokságának, hogy a német repülőcsapat parancsnoka, a repülőtér javítási és betonozási munkálataihoz havi 2.000 liter gázolaj és 100 liter motalkó biztosítását kérte. Ekkor már gyorsított ütemben folyt részükről egy keletnyugati irányú, betonból készülő 500 x 25 méteres felszállópálya építése is, a mai repülőtér déli részéhez közelebb eső területen. Április-májusban Szolnokon, szállító vitorlázórepülő tanfolyam működött, német oktatókkal BFS-230-as szállító vitorlázó repülőgépekkel, amiket Heinkel, He-l l l-es motoros gépekkel vontattak. A szolnokiak közül többek között, mint repülő műszaki Babus János (jelenleg nyugdíjas őrnagy) is tagja volt ennek a csapatnak. Ez a tanfolyam két hónap után megszűnt. " A németek ebben az időszakban egyre fokozták építő-kivitelező tevékenységüket. Június 5-én 2 millió, szeptember 5-én pedig már 6 millió pengő felhasználásáról tesznek említést a szakemberek. Az építkezés keretében felszállópályát, guruló-utakat, repülőgéptároló-helyeket építettek. Az egyik kivitelező a Palatínus Építő és Ingatlanforgalmi Rt volt. A németek építettek még két parancsnoki harcálláspontot a hozzá csatlakozó mentőosztag motorkerékpár fedezékkel, amelynek összköltsége 840.000 pengőt tett ki. A honvédelmi miniszter 1944. június 13-án kiadott rendelete szerint a repülőtéri mélyépítkezéseken is „diák munkás csoportokat" foglalkoztattak. A szolnoki repülőtéren dolgozó iskolások Szolnokról. Mezőtúrról. Karcagról és Kisújszállásról érkeztek, és iskolai kötelékben, tanáraik felügyelete mellett. 1944. szeptember 20-ig foglalkoztatták őket. Többnyire földmunkát végeztek. Elhelyezésükre Rákóczifalván az ún. Gorove major dohánypajtájában került sor. Az elhelyezés mellett az étkezés sem volt megfelelő. Ezért nem lehetett rajta csodálkozni, hogy a diákok nem túlságosan lelkesedtek ezért a munkáért. Az építkezések esetében a legnagyobb gond az volt, hogy a repülőtérnek nem volt ipari vágánya. Ezért a szajoli vasútállomásról, különleges, ún. Culemeyer sokUo. 234. p. Uo. 236. p. FEKETE István: A szolnoki katonai repülés története. 39. p. BORÚS József: Szolnok a második világháború éveiben. 236-237. p. 179