Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)

TANULMÁNYOK - Fekete István: A szolnoki ősrepülőktől, a „Killián” Iskola megalakulásáig I. / 137. o.

A húszas években Csáky Károly honvédelmi miniszter a magyar légügyi személyzet létszámát 548 főről. 1.181 -re emelte. Az évtized végére pedig megindulhatott a külkapcsolatainkat jellemző elszigeteltségből való kitörés. * 2. számú táblázat A kisantant hatalmak és Magyarország repülőerői (1937) ország felderítő század vadászbombázó század nehézbombázó század közepes bombázó század század/ repülőgép Csehszlovákia. 24 21 9 6 60/1300 Jugoszlávia 21 10 9 9 49/900 Románia 10 12 3 3 28/800 Magyarország 9 6 2 8 25/255 Ahogyan erre már korábban utalás történt, ezekben az években sok helyen, - így Szolnokon is - a sportrepülés volt a légierő erősítésének szinte egyetlen eszköze. Az országban működő két motoros iskola természetesen nem volt elég a meglévő és a leendő repülőgép-vezetők gyakorlati repültetésére, kiképzésére, ehhez kellett a sportrepülés segítsége. Ezért a harmincas évek közepén sorra alakultak meg hazánkban a sportrepülő egyesületek. A sportrepülés, ezen belül is az olcsóbb és nagyobb tömegek számára hozzáférhetőbb vitorlázó-repülés életre keltésében, ismert első világháborút járt katonai repülők vették ki a részüket olyanok, mint Petróczy István nyugállományú ezredes (a háborús pilóták volt parancsnoka), vagy Hefty Frigyes és Bemard Mátyás.

10 1934-ben Ózdon, Sopronban, Mátészalkán, Békéscsabán, Miskolcon, Pécsett, Szolnokon, Győrött, Sátoraljaújhelyen, Szombathelyen alakult meg repülöegyestilet. A szolnokiak érdemeit erősíti, hogy annak idején, ők voltak az elsők, akik az országban meghonosították a síkvidéki repülést." 9 Uo. 148. p. Táblázat: NAGYVÁRADI - M SZABÓ - WINKLER: Fejezetek a magyar katonai repülés történetéből. Bp. 1986. 148. p. 10 CSANÁDI - NAGYVÁRADI - WINKLER: A magyar repülés története. Bp. 1974. 152. p. 11 Uo. 156. p. 144