Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)

ADATTÁR - Cseh Géza: A Jászkunság történetének forrásai a Német Lovagrend Központi Levéltárában / 313. o.

Jászkunság településeiről, a szolnoki vár, a Szolnok környéki falvak és Szeged leírása 1700 körül, jelentések 1703-ból a Rákóczi szabadságharc terjedéséről, az egyházi élet és a jászsági plébániák újjászervezésére vonatkozó iratok 171011-ből, a Jászkunság 1720-ban készült első térképe (színes fénymásolat), I. Lipót 1702. március 22-én kibocsátott, a Jászkunság átadásáról szóló, eredeti oklevelének másolata, a puszták árendálásával, a lovagrendi katonaság beszállásolásával és a lakosság ellenállásával kapcsolatos források az 1710-es,20-as évekből. Kérésemre dr. P. Demel úr a Német Lovagrend és a rendi levéltár történetére vonatkozó publikációkat is rendelkezésemre bocsátotta. Közülük a legfontosabbak P. Klemens Wieser OT., a DOZA egykori vezetőjének írásai: Das Zentralarchiv des Deutschen Ordens in Wien, Köln-Graz, 1964. /különlenyomat az Archivalische Zeitschrift 60. kötetéből/ és a Die Bedeutung des Zentralarchivs des Deutschen Ordens für die Geschichte Schlesiens und Mährens (A Német Lovagrend Központi Levéltárának jelentősége Szilézia és Morvaország történetének szempontjából), Würzburg, 1967. A két kötet a történeti adatokon kívül a levéltár iratanyagának nagyobb egységeit vázlatosan ismerteti. Az említett művekből tudhatjuk meg, hogy a bécsi levéltár közel hétszáz éves múltra tekint vissza, de a legrégebbi itt őrzött oklevelet sokkal korábban, 1193-ban bocsátotta ki VI. Henrik német-római császár. Ám a legértékesebb darabnak az 1435-ben létrejött breszti békeszerződés okmánya számít, melyet III. Ulászló lengyel király és Kazimir litván nagyfejedelem Paul von Rusdorffal, a Német Lovagrend nagymesterével kötött. 1344-ből származik az első híradás arról, hogy Bécsben, a Német Lovagrend házában külön levéltári helyiséget tartottak fenn, ahol a város polgárai biztos megőrzésre elhelyezhették okmányaikat. A következő tudósítás a levéltárról évszázadokkal később, 1602-ben keletkezett, mely szerint bizonyos Hanns Muerer, a jogtudományok doktora és a lovagrend ügyvédje iratait a rend házának adta át megőrzésre. 1678-ban Johann Kaspar von Ampringen nagymester Christoph von Hünecke-nek, az osztrák rendtartomány landkomturjának írta, hogy a Német Házban nincs olyan helyiség, ahol a levéltárat és más fontos iratokat a tűztől és a tolvajoktól meg lehetne óvni, és utasította, hogy az ő saját költségére - a nagymesterére - egy jól őrizhető szobát alakítsanak ki. Egy fél évszázaddal később, 1726-ban tett jelentés szerint, az épületben már volt levéltári szoba, ahol az okleveleket és az iratokat vasládában tartották, de egy külön szekrényben az egyházi ezüstöket is itt tartották. Noha az iratok 317