Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)

ADATTÁR - BENEDEK GYULA: A Nagykunság 1577. évi összeírása a 16. század másik két összeírásának tükrében / 279. o.

BENEDEK GYULA A NAGYKUNSÁG 1577. EVI ÖSSZEÍRÁSA A 16. SZAZAD MÁSIK KÉT ÖSSZEÍRÁSÁNAK TÜKRÉBEN Ismeretes tény a kutatók és az érdeklődő olvasók előtt, hogy a Nagykunság területéről csupán három 16. századi név szerinti adóösszeírás maradt az utókorra,

1 amelyek mindegyike közlésre is került. Időrendi sorrendben első helyen említendő az 1571-dik évi török fejadó-összeírás dr. Györffy Lajos tollából.

2 Ezt követte a szepesi kamara által készített 1577-dik évi nagykun adó-összeírás 1987-ben, amelyet dr. Botka János adott közre.

3 Végül 1988-ban és 1989-ben folytatólagosan jelentette meg Ágoston Gábor a nagykunsági települések évenkénti várható jövedelméről szóló - a lakosságot név szerint is felsoroló - török összeírást,

4 amelyet 1591-92-re keltezett. 5 Ennek az az oka, hogy a jászkunok a tizedeket nem természetben szolgáltatták a földesúrnak /a kamarának, ill. az egri várnak/, hanem pénzben megválthatták településenként egy összegben, ezért a név szerinti összeírások elmaradtak. GYÖRFFY Lajos: Adatok az Alföld törökkori településtörténetéhez. Szolnok, 1956. /az 1940. évi kiadás reprintje/ Jászkunsági füzetek sorozat 4. 20-43. p. BOTKA János: A Nagy- és Kiskunság az egri vár 1577-79. évi összeírásában. In: Zounuk 2. Szolnok, 1987. 228-249. p. ÁGOSTON Gábor: A szolnoki szandzsák 1591-92. évi összeírása /első közlés/. In: Zounuk 3. Szolnok, 1988. 221-296. p.; ÁGOSTON Gábor: A szolnoki szandzsák 1591-92. évi összeírása /második közlés/ In: Zounuk 4. Szolnok, 1989. 194. és 215. PAz összeírás 1591-92. évi időpontját illetően azonban azonnal kétség támad abban a kutatóban, aki látta a Nagykunság körüli térség 1548-1597 közötti szinte összes név szerinti tizedösszeírását. Azokból ugyanis az derül ki. hogy a lakosság /a családfők/ száma - többek között a kettős adózás hatására - folyamatosan fogyott és a tizenötéves háború kezdetére kritikus szintre süllyedt. A tizenötéves háború alatt pedig jórészt pusztasággá változott a terület. Kétségesnek tartjuk, hogy ez a folyamat megállt volna Külső-Szolnok vármegye határainál és nem terjedt át a Nagykunságra is. 279