Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)

TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület gazdasági autonómiája / 9. o.

1770-ben Herpai Mihály kiskun kapitány három előző év számadását terjesztette jóváhagyásra a particuláris gyűlés elé. A számadási tételekből kiderül, hogy a büntetéspénzek között nem a tilos helyen pipázásból beszedett, hanem a paráznaságért befizetett volt a legtöbb. A kiadások között pedig az útiköltségre és élelemre fordított összeg, ami természetes, tekintettel a korabeli közigazgatás működési mechanizmusára, és a Jászkunság területi tagoltságára.

40 A particuláris kasszába befizetett helységenkénti összeg megközelítően 1/3-a volt a nádor salláriumából az adott településre jutó kvótának.

41 A Jászkun Kerület generális hivatalainak működési költségeire, a tisztségviselők fizetésére a közös kezelésben hagyott Páka és Mérges jövedelmét rendelték. Páka 9696 kh területű puszta volt.

42 Mérges ennél jóval kisebb 2642 kh és 40-50 -öl közötti területű termékeny és mintegy 1485 kh terméketlennek ítélt területből állt. Az 1787-es kataszteri felmérés a termékeny területre holdanként két mázsa, a terméketlennek ítéltre holdanként egy mázsa szénaterméssel számolt.

43 Tehát ez utóbbi is termelt jövedelmet a kerületeknek. A két osztatlan közös jászkun tulajdonban hagyott pusztát részben bérbeadás, részben a pusztákon létesített majorsági gazdaság révén hasznosították. Pákát a redempció után Kecskemét bérelte. A puszta egy részét Félegyháza 1762-től próbálta kiárendálni, de csak 1790-től sikerült 1404 kh kaszálót és 243 kh szántót bérbe vennie. A Kecskemét és Félegyháza pákai bérletét a pusztán átvezető alföldi postaút választotta el.

44 Kecskemét bérlősége folyamatos ellenállást és felháborodást váltott ki a jászkunokból, akik úgy gondolták, mint saját váltott pusztájukhoz, mindenképpen elsőbbségük lenne a bérlet elnyerésénél. 1791-ben sérelmeiket az országgyűlés elé terjesztették, ekkor derült ki, hogy a kerületbeliek igényét figyelmen kívül hagyva a nádor, a nagyobb jövedelmezőség okán ismét Kecskemétnek ítélte a bérletet.

45 SZML JK. D caps. VI. Fase. 6. No 17/1770. SZML IV. 1. A Caps. VI. szn. /1766-1770. Rsz. 120. SZMLJK. Tasc. 4. N° 1503/1825. BKMLKf. lt. Lad. 27. Cs. 9. Sz. 16/1787. SZMLJK. Fasc. 9. N" 2551/1790. SZML JK. Kgy. ir. Fasc. 1. N" 367./1791. 26