Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)

TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület gazdasági autonómiája / 9. o.

A felháborodás óriási volt, hiszen a földhiány miatt alig négy évvel korábban a Nagykun Kerületből és Jászkisérről több mint 3000 ember költözött ki a Bácskába, s népesítette be Feketics, Pacsér, Omoravica kamarai birtokokat.

46 Az országgyűlési gravamenben kérik, ha az árendás idő eltelik, maguk határozhassanak a puszta sorsáról "ezt hozván magával a tulajdon Birtokosságnak jussa is." Félegyháza az 1647 kh területet 1791-1806-ig 15 évre vette bérbe évi 500 Ft-ért úgy, hogy a pusztarész minden terhét viseli. Félegyháza 1806 után is tovább bérli Pákát a puszta negyedrészét kétszer hat évre, kétszer három-három évre arendálja. Árendás társa 2424 holdra a kecskemétiek kiszorítása után Majsa lett. Majsa szintén a puszta negyedét, azaz 2424 holdat bérelt. A másik közös pusztát, Mérgest, Félegyháza a megváltástól 1772-ig bérelte. 1772-ben Halas azzal az indokkal, hogy a befogadni kényszerült katolikusoknak Mérgesből adna bérleti lehetőséget, magának kérte a pusztát.

47 A versengésben Félegyháza győzött. A folyamodások rávilágítanak, hogy a redempció lezárulta után tíz évvel már a legnagyobb határú kunsági település, Halas is földhiánnyal küzd. A közpuszták kerületi célú hasznosításának a generális önkormányzat finanszírozása mellett a népesség megélhetésében is fontos szerepe volt. A pákai és mérgesi szubárendák több száz családot juttattak földhöz. 1772-ben Halason 200 régi lakos remélt árendálható földet Mérgesből. A pusztán később mégsem Halassal, hanem Pákához hasonlóan Majsával osztozik Félegyháza.

48 A kerületi gazdálkodás módszerébe tartozott, hogy amikor a két közös pusztát árendába bocsátja, ugyanakkor a kerületi ménes számára Halastól bérel legelőt Tajón. A tajói ménes 178l-l804-ig évi 250 Ft árendáért legelt a halasi pusztán, de akkor Halas visszakérte a területét s a ménesnek új helyet kellett keresni. A generális közgyűlés 1804-ben átrendezte a korábbi árendálás rendjét. Páka 3/4 részét a közös ménesnek és a kerületbeli helységeknek hagyta, 1/4 részét pedig további három évre Kecskemét bérelhette úgy, hogy ez idő alatt lakosai gondoskodjanak más helyről.

49 A közpusztákon kialakított kerületi majorságok felügyelője egy táblabíró, a félegyházi Endre László volt. Pákán egy számtartó, Mérgesen 46 BAGI-GULYÁS 47 SZML JK. D. Caps. VIII. Fase. 2. N" 8/1772. 48 SZML JK. Fase. 4. N" 33/1819. 49 SZML JK. Fasc. 1. N" 773/1804. 27