Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)

TANULMÁNYOK - Józsáné Nagy Adrienn: Szolnok közművelődésének története az 1920-as évek második felében / 125. o.

magyarság nacionalizmusát ekkor pozitívnak kellett értelmezni, hiszen nem valamelyik másik nép ellen irányult, hanem önmagáért: az önálló, sértetlen Nagy-Magyarországért. E gondolatkör szerint a magyar politikában nem a liberális, vagy baloldali irányt kell követni, - ugyanis ezek miatt a magyar társadalom szerves fejlődése akadályba ütközik - hanem a konzervativizmust, mely a nemzeti hagyományokat hordozó erőket: a nemzetfenntartókat, vagyis a földdel rendelkezőket fogja hatalomra segíteni. Tehát a keresztény-nemzeti kurzus követői a konzervatív eszméket vallották, a magyar nemzeti hagyományok és kultúra alapján álltak, és legfontosabb nemzeti célnak a trianoni béke revízióját, a Szent István-i Magyarország újraegyesítését fogadták el. A Bethlen-kormány 1921-26 közötti politikai, gazdasági rekonstrukciós munkája eredményeként nekiláthatott, a már kezdetben is ígért, de megfelelő alapok nélkül meg nem valósítható szociálpolitikai és kulturális feladatok megoldásához.

6 De ahogy az egész országban, úgy Szolnokon is megkezdődött a kilábalás: stabilizálódott az elcsatolt országrészekből Szolnokra menekült családok helyzete, a legsúlyosabb szociális gondok - nagyszámú csecsemőhalandóság, alacsony átlagéletkor, rossz kórházi viszonyok - javulásnak indultak, és nem utolsósorban a külföldi kölcsönöknek és az új pénznek köszönhetően megteremtődtek a fellendülés és konszolidáció feltételei.

7 A keresztény-nemzeti kurzus híveinek teendői, céljai azonban nem csak a gazdasági és társadalmi helyzet jobbítására koncentrálódtak, hanem kiterjedtek a kultúrpolitikára is. Már csak azért is, mert az ország akkori vezetése felismerte, hogy a trianoni békepontok gátat vetettek minden törekvésnek, mely Magyarország régi katonai és gazdasági szerepét akarta visszaállítani. így az egyetlen esély, hogy hazánk a Kárpát-medencében mégis valamiben vezető legyen, az a magasabb műveltség volt.

8 Az ország szellemi színvonalának emelésével akarták megteremteni - a környező nemzetekkel szemben - a magyarok kultúrfölényét, mely szintén az irredentizmus igazságosságát és a Felvidék, Erdély és Bácska-Bánát elszakításának jogtalanságát akarta bebizonyítani a nyugati demokráciáknak. A két világháború között Magyarországon a kultúrfölény eszméjének legfőbb képviselője és politikusa az a 1922-1931 között vallás és ROMSICS Ignác: Bethlen István. Bp. 1999. 284. p. SZURMAI Ernő: A két világháború közötti Szolnok irodalmi arculata. In: Jászkunság 1998/1-2. sz.,69. p. GERGELY Jenő - PRITZ Pál: A trianoni Magyarország 1918-1945. Bp. 1998. 74. p. 126