Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)

TANULMÁNYOK - Józsáné Nagy Adrienn: Szolnok közművelődésének története az 1920-as évek második felében / 125. o.

közoktatásügyi miniszterként működő Klebelsberg Kunó

9 volt,

10 akinek jól ismert hitvallása is ezt tükrözi: "... ne feledjük, hogy a magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá."

11 Bethlen István és kultuszminisztere kultúrpolitikai nézetei általában egyeztek, a fő célkitűzésekben: a falvakban élő szegény parasztság műveltségi szintjének emelésében, és a felsőoktatási intézmények és az azokban tanulmányaikat folytató diákok támogatásában mindenképp. Ezt támasztja alá a miniszterelnök következő gondolata is, melyet Klebelsberg Kunó egyik munkájának előszavában olvashatunk: "... az általa kimondott szó annak a politikának alapgondolatait fejezi ki, amelyet magam is képviselek." 12 Tehát mind a kormányfő, mind az oktatási miniszter elsődleges feladatnak tekintette a közművelődés megteremtését országszerte. A közművelődés fogalma koronként mindig változott, így mást jelentett például Mária Terézia korában, mást a dualizmus idején, a két világháború között, a '45 utáni Magyarországon és megint mást jelent ma. Részletezni nem kívánjuk mind, csak a korban ideülő, Horthy-korabeli közművelődés-fogalmat. Kapcsolódott természetesen a kultúrfölény megteremtéséhez, a békés irredentizmushoz, hiszen magában foglalta a mindenféle korosztályú, bármelyik társadalmi réteghez tartozók műveltségi mutatójának emelését. Azonban ebbe nem csak a különböző fokú (elemi, közép, felső) iskolák, vagy iskolán kívüli (felnőtteknek és leventéknek szervezett) analfabéta, alapismereteket adó, vagy továbbképző-, ismeretterjesztő tanfolyamok illeszkedtek bele, hanem hozzátartozott a klasszikus zenei koncertek, színházi előadások, képzőművészeti kiállítások, mozifilmek, könyvtárba járás iránti érdeklődés széles körben való elterjesztése is. Ezeket az intézményeket vonzóvá, mindenki által elérhetővé kellett tenni, hogy valóban a "köz" művelődését szolgálják. Minden hivatásos és önkéntes nevelő szeme előtt pedig a nemzetnevelés kellett, hogy lebegjen, melynek legszentebb célja elérni Nagy-Magyarország feltámadását, ezt a felfogást tükrözte az is, hogy az iskolákban a tanítási napot a "Magyar Hiszekegy" KLEBELSBERG Kunó: (1875-1932), kultúrpolitikus, 1914-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban államtitkár. 1921-22 között belügyminiszter, majd 1922-31-ig kultuszminiszter. XX. századi magyar történelem /szerk.: Pölöskei Ferenc. Gergely Jenő, Izsák Lajos/ Bp. 1997. 179. p. Gróf Klebelsberg Kunó beszédei, cikkei és törvényjavaslatai 1916-1926. Bp. 604. p. Gróf KLEBELSBERG Kunó: Neonacionalizmus. Előszó, Bp. 1928. 3. p. 127