Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)

TANULMÁNYOK - Józsáné Nagy Adrienn: Szolnok közművelődésének története az 1920-as évek második felében / 125. o.

JÓZSÁNÉ NAGY ADRIENN SZOLNOK KÖZMŰVELŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETE AZ 1920-AS ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN A '20-as évek szolnoki kultúrpolitikája és helyi jellegzetességei Magyarországon az első világháborút, majd a megbukott forradalmakat és a román megszállást követő általános társadalmi és gazdasági válságot még inkább elmélyítette a trianoni békeszerződés iránti igazságtalanság érzése. A magyarság az ellenforradalom idején a szegedi gondolatból kibontakozásnak indult

1 és az 1920-as évek végére megerősödött keresztény-nemzeti eszmébe vetett hitében találta meg az egyetlen kiutat az akkor megélt sorscsapásokból.

2 A keresztény-nemzeti gondolatot soha egységes rendszerbe nem foglalták, nem fogalmazták meg tételesen, de kiindulópontját Bangha Béla

3 jezsuita szerzetes és Prohászka Ottokár

4 székesfehérvári püspök nézetei alkották, s ezért valláserkölcsi alapokon állt.

5 Gyakran nevezték antiszemitának két alapvető értékének félreértelmezéséből adódóan. Ez az eszme a keresztényt itt nem felekezetként, hanem fajként értelmezte. Olyan értékeket képviselt, mely megfért a nemzeti értékek mellett, amely az életben megfelelő útmutatást adott. Nemzeti pedig annyiban volt, hogy a GERGELY Jenő: Magyarország története 1919 őszétől a II. világháborúig. Bp. 1990. 66. p. BERTÉNYI Iván - GYAPAI Gábor: Magyarország rövid története. Bp. 1992. 537. p. BANGHA Béla: (1880-1940), jezsuita pap, egyházi politikus, a harcias katolicizmus híve, 1913-ban megalapította a Magyar Kultúra c. folyóiratot. PROHÁSZKA Ottokár: (1858-1927), tanulmányait Rómában végezte, egyetemi tanár, 1905-től Székesfehérvár püspöke, a szociális katolicizmus híve, 1920-22 között nemzetgyűlési képviselő, több könyvét a Vatikáni Indexre tették. GERGELY: i. m. 67-69. p. 125