Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye géperejű hajózásának történetéhez / 95. o.

pedig jelentősen csökkentette bevételeit. Nem sikerült adatot találni, hogyan egyezett meg a megye a társaság képviselőjével, de végül 1885. februárjától újra közlekedtek a DGT gőzhajói a Tiszán, az előzőekben ismertetett menetrend szerint.

I0 A két világháború között Magánszemélyek is kísérleteztek a Tiszán hajójáratok indításával. 1922-ben Bódi István kért engedélyt „Szent István" nevű hajójának átalakítására.

11 Az új vízi járművel Szolnok-Tiszasüly között végzett rendszeres személyszállítást. Az üzlet azonban nem vált be. Vállalkozása tönkrement és 1931-ben a szürke színű 35 LE-s motorral felszerelt „Haladás" nevű vízi járművét is kénytelen volt elárvereztetni.

12 A tiszai hajózás fejlesztése a figyelem előterébe került az 1920-30-as években. A gazdasági világválság arra ösztönözte az illetékeseket, hogy megvizsgálják azokat a tényezőket, amelyek a drága beszerzést mérséklik. A beszerzésre kerülő szükségleti cikkeknél jelentékeny tényezőként szerepelt a szállítási költség, amelyek olcsóbbá tétele elsőrangú szempontként szerepelt. Ezért szorgalmazták tehát az utak építését, az olcsó vasúti szállítást, valamint a vízi utak kialakítását. A kormány mellett a mezőgazdasági kamarák is támogatták a tiszai hajózó út ügyét. Kitűnt közülük a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara, amely több év adatgyűjtése alapján 1930. március 25-én, a Szolnokon tartott gazdagyűlés elé terjesztett a tiszai hajózás érdekében egy javaslatot. Ebben leírta, hogy a tiszai hajózás nem csupán a Tisza vidék érdeke, hanem az országé is. A magyar mezőgazdaság terményei közül éppen e vidéken honosak azok, melyek jelentősége az értékesítési világválságban is messze felülmúlja az átlagos termékeket. Első helyre teszik a Tisza vidéki búzát, a tiszaháti gyapjút és a Tokaj vidéki bort. A búzából mennyiségét tekintve kb. egymillió mázsát lehetne szállítani vízi úton, a Szolnok-BudapestRegensburg irányba. Az előterjesztés szerint a Szolnok feletti Tisza szakaszon 34 folyó menti és 101 távolabb lévő község fekszik, amelyek területe biztosan meghaladja az egymillió kat. holdat. Ez a vízi út Jász-Nagykun-Szolnok megyei lapok. 1882. 51. sz. SZML. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Közigazgatási Bizottságának ir. XIV 3303/1922. sz. SZML. Alispáni ir. 728/1938. sz. 100