Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)
TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye géperejű hajózásának történetéhez / 95. o.
vonzásterülete, tehát biztosan számítani lehet rá, hogy ezek a települések szívesen látnák, ha az áruk vízi úton jutnának rendeltetési helyükre. Elhangzott még, hogy a búza, gyapjú, bor a Szolnok-Regensburg hajózási vonalon a vasúti szállításnál 25-30 %-al olcsóbb. Az előterjesztés végén leírt javaslat az akkori nehéz pénzügyi viszonyok mellett is elfogadható megoldást kínált. A Szolnok feletti Tisza szakasz hajózása költséges vízrendezési munkák nélkül is megoldható, mégpedig oly módon, hogy rendszeres dereglyejáratok gyűjtik össze az exportra kerülő anyagot, amelyet leúsztatnak a folyón, felfelé pedig motorcsónakokkal vontatják. Szolnok lenne a vidék gyűjtőközpontja. Itt raknák uszályokra a szállítmányokat, melyek közül természetesen a búza lenne a legfőbb helyen. Ezért egyértelmű, hogy a városban a Tisza parton fel kell építeni egy közraktárat és átrakó berendezést. A Kamara kezdeményezésére hamarosan megindult a Széchenyi Tisza Szabályozási Szövetkezet szervezése. Célkitűzései közé tartozott a Tisza menti települések egyetlen szerves hálózattá szervezése. A jelentősnek ígérkező elképzelés azonban nem jött létre. A kortársak a tiszai hajózás fejlesztésének legnagyobb akadályát a teljesen elhanyagolt állapotban lévő Tisza menti hajórakodók és hajóállomások állapotában látták. Szolnokon, ahol vasút, közút és vízi út találkozik feltétlenül szükséges tároló hely, raktárak és átrakodó berendezés építése. A hajóállomástól nincs a partig kőút, így esős időben a hajókra rakodás megoldhatatlan. A MFTR kimutatása szerint a következő tiszai hajóállomásokhoz nem vezet kövezett út. Tiszafürednél a vasúti sorompótól a hajóállomásig mintegy 400 m hosszúságú rossz állapotú út vezet, amely esőzéskor teljesen használhatatlan. Tiszaderzsnél a községből a hajóállomásig 3 km hosszú kövezetlen út vezet. Tiszabőn a községnél a törvényhatósági műúttól kezdve 160 m hosszú a kövezetlen út a hajóállomásig. Nagykörűn a községből a hajóállomásig 400 m hosszú kövezetlen út vezet. Tiszapüspökin a községből a hajóállomásig 1600 m hosszú a kiépítetlen községi dűlőút. Tiszavárkonyban a megyei úttól a hajóállomásig tartó út alig 110 m hosszú, de kövezetlen. Vezsenyben a kövezett megyei úttól a hajóállomásig 1300 m hosszú a kiépítetlen út. Tiszaföldváron a hajóállomásig szintén csak mezei út vezet. Nagyréven a megyei úttól a hajóállomásig 310 m a kiépítetlen út. Ugyanez a helyzet Tiszakürtön is. A gátról a hajóállomásra az ártéren keresztül 150 m hosszú földúton át lehet eljutni. Tiszaugon hasonló a helyzet csak itt több mint 200 m a földút. A MFTR egyik főfelügyelője 1930 tavaszán a Széchenyi Tisza Hajózási Szövetkezet propagálása kapcsán ladikkal végigutazta a folyó SzolnokTiszafüred közti 97,5 km hosszú szakaszát és a helyszínen tájékozódott a 101
