Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 17. (Szolnok, 2002)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Adatok a Jász-Nagykun-Szolnok megyei vízi- és hajómalmok történetéhez. / 9. o.

3. Újabb jogosítványé malmok. Mindhárom típus engedélye megszűnt, ha a malom 3 éven át nem működött, az engedélyt nyert személy és özvegye elhalálozott. A hajómalom tulajdonosának "malomkönyvecskével" kellett rendelkeznie, ez tartalmazta az 1885. évi rendeletet, a malom helyének meghatározását és számát. Ha a tulajdonos rendelkezett váltóhellyel, annak pontos megjelölését is bevezették. A megyében a malmok száma az 1894-ben készült malomstatisztika szerint 191 volt. Közülük 82 gőzmalom, 3 nagy vízimalom, 11 kis vízimalom, 90 szélmalom és 5 szárazmalom. A Szolnoki Magyar Királyi Folyammérnöki Hivatal 1891-ben készített kimutatást a Tiszán működő hajómalmokrók A Tisza megyénkben lévő szakaszán az 1890-es évben összesen 31 db malom működött. A következő helységekben dolgoztak hajómalmok: Szolnokon 3, Várkonyon 1, Vezsenyen 1, Abádszalókon 5, Tiszaburán 4, Tiszasűlyön 2, Tiszaroffon 2, Kőtelken 3, Nagykörűn 3, Tiszapüspökin 1, Tiszabőn 1, Nagyréven 1, Tiszakürtön 3, Tiszasason 1 db. 60 A hajómalmok száma fokozatosan csökkent, 1909-ben már csak Tiszaburán és Tiszabőn üzemeltek.

61 A vízi-és hajómalmok a maguk idejében rendkívül jelentősek voltak. Ami megmaradt belőlük (vízimalomépület) lassú pusztulásra ítéltetett. Pedig érdemes lenne megmenteni az utókornak, azt a néhány omladozó malomházat, amelyek valaha az alföldi emberek életében jelentős szerepet játszottak. Hajómalom vonalas rajza 60 SZML. Alispáni ir. Cs. 12/1891. 61 SZML. Alispáni ir. 258/1910. 34