Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 17. (Szolnok, 2002)

TANULMÁNYOK - Jan Basta: Az állami levéltári rendszer modelljének bemutatása Lengyelországban 1918 után - A Rzeszow-i Levéltár története / 167. o.

levéltára). 1817-ben pedig Krakkóban alapítottak hasonló intézményt. Több évtizeden keresztül állami igazgatás alá tartoztak, viszont 1878-tól országos intézménnyé váltak a Galíciai Önkormányzatnak alárendelve. Lwow-ban 1908ban állami levéltárat alapítottak, melynek feladata volt a Galícia területén működő állami igazgatási intézményekben keletkezett iratanyag begyűjtése (főleg kormányzói és helytartósági iratok). Az osztrákok által megszállt területen működött még néhány városi levéltár, többek között Krakkó-ban, Lwow-ban és Przemysl-ben. Gazdag levéltári gyűjteménnyel rendelkeztek még a földbirtokosok is. A galíciai levéltárak részben tudományos intézmények voltak, kiváló egyetemi tanárok segítették munkájukat, akik döntő többségben lengyelek voltak. Ezek az ismérvek különböztették meg ezeket a levéltárakat a többiektől, amelyek a többi megszállott területen működtek. 3 A Lengyelország felosztása utáni időszakban a központi irányítás hiánya miatt, az egyes kerületekben lényeges jogi és szervezeti különbségek alakultak ki, mégis ez az idő a kancelláriai és a levéltári fejlődés ideje volt. A Kancelláriában az ügykörök szerinti iratkezelés bevezetése (napló formájában) teremtette meg az alapokat az állami levéltárak felépítésében - a független Lengyelországban. A levéltári rendszer a két világháború közötti időszakban (1918-1939) Még Lengyelország függetlenségének megszerzése előtti megkezdődött az önálló levéltári szervezet felépítése. Első lépés volt 1917-ben a Levéltári Bizottság létrehozása, amely a Közigazgatási Kerület hatáskörébe tartozott. A Bizottság Marcel Handelsman irányításával működött, és feladata volt a levéltári problematikával való foglalkozás és ezen belül a jogi rendeletek megfelelő előkészítése. Az Ideiglenes Államtanács alapszabálya alapján a Bizottság kidolgozott egy levéltári rendelet tervezetet, amely azonban nem lépett életbe. Erre az ügyre visszatért 1918-ban a Kormányzó Tanács ill. az Állami Levéltárak Ügyosztálya, amely a vallás és közfelvilágosodásügyi miniszter felügyelete alatt működött. Az Ügyosztály több helyen módosította a levéltári törvénytervezetet, majd átadta a Minisztertanácsnak a további törvényhozói munkához.

4 Problematyka funkcjonowania archiwów na ziemiach polskich w okresie zaborów podemowana byla w wielu opracowaniach. Pisai o tym m. in. A. Tomczak we wspomnianym wczesniej opracowaniu oraz S. Pankow, w pracy pt. Archiwa wydanej w Warszawie w 1969 roku. A. Tomczak, Zarys dziejóv archiwów polskich, cz^sc II - od wybuchu I wojny swiatowej do 1978 roku, Torun 1980, s. 15. 169