Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 17. (Szolnok, 2002)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: Néhány kataszteri fogalom agrártörténeti vonatkozása / 83. o.

AJ Végül mindazokat a körülményeket, melyek az értékelésnél még számba jöhetnek, így a gyakori elemi károkat, a beárnyékoltságot, az állandó vadkárokat, az ármentesítési vagy vízrendezési megterheltségét, az öntözésre való alkalmasságot, a különleges értékelési lehetőségeket (pl. nád, homok, kavicsbánya), a belterülettől, fő közlekedési úttól vagy vasútállomástól való távolságot. 93 próbatér: A mezőgazdasági ingatlannak az a része, ahol a próbaásást elvégezték.

94 részleges tagosítás: Akkor beszéltünk részleges tagosításról, ha természetes határokkal rendelkező vagy művelésmód által elkülönített egyes határrészeknek (dűlőknek) gazdasági javítások céljából kívánt tagosítására került sor, de az eljárás során a helység egész határát nem tagosították. 95 részletes becslés: A becslési eljárás két részből állt: az általános és a részletes becslési eljárásból. A részletes becslés célja annak megállapítása volt, hogy a tagosítandó terület különböző minőségű részei, illetőleg az egyes földrészletek, vagy azok különböző minőségű részei az általános becslés során megállapított melyik minőségi osztályokba tartoznak (minőségi osztályba sorozás). A részletes becslést az eljáró bíró utasítására, de annak jelenléte nélkül a becslőbizottság a birtokrendező mérnök közreműködésével végezte el. A részletes becslés csak a minőségi osztályok végleges megállapítása után kezdődhetett meg. A részletes becslést a becslő bizottság elnöke és két rendes tagja végezte. Az egyes földrészletek minőségi osztályokba való sorolásánál az érdekelt felek jelen lehettek, de a bizottsági eljárásba beleszólásuk nem volt. 47.391/1936. F. M. sz. rendelet I/l/b. pontja. 47.391/1936. F. M. sz. rendelet I/l/b. pontja. a./ 30/1909. I. M. sz. rendelet 43. §-a., b./ SEBESS-BÖRCSÖK 1909. 8. p., cl Földművelésügyi igazgatás 1936. 523. p. 114