Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 17. (Szolnok, 2002)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: Néhány kataszteri fogalom agrártörténeti vonatkozása / 83. o.

A részletes becslés bizottsági befejezésének napját az elnök öt nappal korábban az eljáró bírónak jelentette, aki a részletes becslés bevégzése után a helyszínre kiszállt, és az összes érdekelt jelenlétében a bizottság döntését felolvastatta, aláírás előtt három (hat) napra közszemlére kitette. Ez alatt az idő alatt az elégedetlen feleknek joguk volt kifogásaikat előadni, amit a bíró jegyzőkönyvbe vett. A részletes becslést teljesítő bizottság elnöke, illetve tagjai között felmerült véleménykülönbségnek, valamint a részletes becsléssel meg nem elégedő érdekelt feleknek jegyzőkönyvbe vett felszólalásaik felülvizsgálására, az eljáró bíró a helyettes elnökből és az illető földrészlet becslésében részt nem vett két becslő bizottsági tagból álló felülvizsgáló bizottságot alakított, amely a felszólalásokat a helyszínen haladék nélkül megvizsgálta, és azokról döntött. A felülvizsgáló bizottság határozatához elnökének és tagjainak, vagy legalábbis elnökének és egyik tagjának egybehangzó véleménye volt szükséges. Ilyen vélemény hiányában az eljáró bíró döntött. 96 szakértő bizottság lásd: állandó gazdasági szakbizottság tagosítás 97

: A mezőgazdasági árutermelés kibontakozása nyomán vetődött fel a szétszórtan fekvő, de egy tulajdonban lévő mezőgazdasági ingatlanok egyesítésének a gondolata. A magyar mezőgazdasági jogban a XIX. század elején a tagosítás - vagy mint az akkori törvények nevezik: az összesítés - nem volt egyéb, mint a régi rendiségből eredt különböző birtoklási viszonyok megszüntetésére irányuló eljárás. Ez pedig az úrbéri rendelkezés és arányosítás egyik kísérő művelete volt, amely nélkül is megtörténhetett az úrbéri rendezés és arányosítás. Ha pedig ezekkel a műveletekkel kapcsolatosan az összesítés is megtörtént, akkor ott azt még egyszer végrehajtani nem lehetett. A tagosítást tehát mint a célszerűbb és hasznosabb gazdálkodás egyik eszközét e jogterületen intézményesen nem szabályozták. A bírói eljárás a tagosítás végrehajtásának gyakorlata során alakult ki, azt a tagosítási eljárás lefolytatásának tekintették. A volt nemesi birtok tulajdonosának kérésére is elrendelhették az eljárás lefolytatását. Ebben az esetben a birtokarányt nem vették figyelembe. a./ 30/1909. I. M. sz. rendelet 63. §-a., b./ 34.700/1935. I. M. sz. rendelet 91., 103104., 110-111. és 113. §-ai. a./ 1836: X. t. c. 6. §., b./ 1840: XII. t. c. 19. §., c./ 47.391/1936. F. M. számú rendelet. 115