Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)

TANULMÁNYOK - Elek György: Adalékok Karcag város népesedésének és egészségügyének történetéhez II. 1800-1849. / 39. o.

20 21 22 23 görvély, guga, hagymáz, himlő, hójagos láz, idegláz, ideges láz, kásakiütés, petécs, pokolvar, skarlát, sorvadás, szamárhurut, szamárköhögés, torokdagadozás, torokfájás, torokgyík, vérbe, vérhas, 11 28 vérhányás, veresség, vörheny. A fertőző betegségek között számon tartott tüdővészre, tbc-re vagy azzal kapcsolatba hozható tünetekre számos korabeli elnevezést találunk: aszkór, 29 aszláz, hektika, phtysis, sorvadozás, szárazbetegség, szárazkór, tüdőgyulladás, tüdőrothadás, tüdősorvadás, tüdőszélhűdés, tüdőszélütés, tüdővész, vérköpés, vérhányás, vérköhögés. 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 'görvélyes betegség' (1837) = scrofulosis, gümőkóros fekélyesedés. lm. EMSZTT, 1975. 'himlő után gugában' (1803) = tumor scropulosis, bubo gugahalálnak mondták a keleti pestist, a fej és a nyak összenövése táján kifejlődő különféle daganatokat. Pallas, 1894. 8. köt. Itt nem pestist, hanem a nyirokcsomók megduzzadásával járó súlyos fertőzést, szövődményt jelenthet. 'hagymáz' (1848) - tífusz 'idegláz' (1830) = több egymással nem rokon fertőző betegség (tífusz) neve. (Pallas, 1897.16.) 'petéts, patéts, petécs' = kicsiny gömbölyded vérzések a bőrön, melyek súlyos fertőző betegségeknél lépnek fel (Pallas 13. köt.) Kováts Zoltán a bárányhimlövel azonosítja. KOVÁCS Zoltán: Népesedési viszonyok. In: Debrecen története 3. köt. 41-63. p. 'pokolvarok tsattogzottak rajta' = lépfene, antrax (Pallas, 11. köt.) tüdővésszel, de más betegségekkel is kapcsolatba hozható fizikai leromlás 'vért hányt' = haemoptae, leggyakrabban a tuberkulózisban szenvedőknél fordul elő. In: Pallas. 1897.15.köt. vöröshimlő, vörheny = skarlát aszkór, aszláz = minden olyan, pontosan meg nem határozott betegség (pl. tüdővész), amely nagyfokú legyengüléssel, lesoványodássál jár. In: MÉR, 1966. 59