Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Jász-Nagykun-Szolnok megye iratai 1601-1700 / 195. o.

praejudicium nobilitaris libertatis] Nagyságodtól, kiktől felettébb való sanyargatásokkal [tribulatiokkal] illettetnek és naponként többel is fenyegettetnek; előkeresvén [producálván] itt az káptalanban levélbeli iratukat [instrumentumokat] másoltatták [transumáltatták], mellyel kényszeríttetnék nagyságodat - mint a nemesség főbíráját - megtalálni alázatosan könyörögvén instálván Nagyságodnak, hogy az igazságokat megtekintvén nemes szabadságokat ne hagyná semmissé tenni [labefactálni]; mivel pedig az eretnekek [haereticusok] között, mintegy bástya az megnevezett Szajol nevű falu alázatosan kérem nagyságodat Nagyságodnak legyen tekintete őreájok és előlvévén igazságos jogukat [jussukat] méltóztassék támogatni [protegálni] őket és az ilyen támadó eretnekek [haereticus impetitorok] ellen gyámolítani [nemesi] szabadságokat, Mely Nagyságod fáradtságának jutalmát Istentől veszi Nagyságod; írtam volt Nagyságodnak az elmúlt kikeletkor is ezen dolog felől és Nagyságodat a megnevezett falubeli nemesek követ által akarták megtalálni és [Érsek] Újvárat keresvén nagyságodat midőn ott nem találták Eszterházy Pál uramra találkozván átadván [exibeálták] levelüket, de őnagysága igen vékony válasszal bocsájtotta és ezért annyival inkább a mostani megnevezett támadók [impetitorok] nyomasztják [infestaliak], fenyegetik pusztulással és némelyeket immár is megtömlöczöztek közülük, nemes szabadságoknak a megbontására; ím most is felvitték az oklevelüknek a mását [instrumentumoknak pariaiat], melyből bölcsen megítélheti Nagyságod mi karban legyen, nagyságodtól, mint kegyes gyámolítójuktól [Patronusoktul] választ várnak, Tartsa Isten Nagyságodat jó egészségben; kiadatott Jászon az 1641-dik évben október 26-dik napján; Nagyméltóságú és Tekintetes uraságodnak alázatos káplánja [capellanus], Czeglédi Albert újonnan kinevezett [pécsi] püspök és egri nagyprépost" A szajoliak nemesek voltak már 1339-ben is, (OL Dl 40.802. 1339. V. 8. és OL DF 288.344. 1339. V. 8., de a kérdéses oklevél már megjelent magyar fordításban is: Zounuk 6. 1991.301-303. p. Itt arra céloz az irat, hogy a Tiszántúlon csak Tiszapüspöki és Szajol őrizte a római katolikus vallást, a reformáció előretörése idején, vagyis a 16. század második felében. 222