Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Jász-Nagykun-Szolnok megye iratai 1601-1700 / 195. o.

Ez elmúlt napokban Rédei István urunk őurasága küldött egy levelet közinkbe, melyben azt írja, hogy azmely halakat fogtunk volna az elmúlt ősszel az Körös-vizi morotvában annak egyik részit őuraságának hogy felküldenök, és [az] a többi között azt is írja őurasága, hogy a Tatári földit senkinek ne engedjük élni, mert az is úgy sajátja, mint Öcsöd [Eöchöd]; De mi azt írhatjuk Uraságodnak, hogy minekünk igen kevés közünk vagyon mind [az] földihöz, mind pedig [az] vizihöz, úgy vagyon hogy mikoron ezt az pusztahelyet - Öcsödöt - megszállottuk volna, birtuk majd közel tíz esztendeig mind [az] földit és vizit, de immáron egynéhány esztendeje vagyon, hogy az földváriaknak az török urak, szolnoki Alaj bég [olay Bek] elvette tőlünk; Sőt azmely halmot Özén-nek [Eözinnek] hívnak Tatári-földhöz való volna, mind földi, mind vize, amint az ittvaló régi emberektől értettük, főképpen azt vették el az Tatári pusztatelektől, az volt volna peniglen az tatári-Körösnek az jobb része és hasznos; Mi penig semmi egyéb Körösből nem bírunk, hanem azki az falunk alatt elfoly, azt is nagy drága pénzeken meg kell vennünk az [török] császártól; Egyébaránt mégcsak két közhálóval [gyalommal] csak egy keszeget sem mernénk fogni, Sőt azmely halat Uraságodnak küldünk, azt is másutt kell drága pénzen megvennünk, ebből uraságod megítélheti micsoda közünk vagyon minekünk az Tatári-földekhez és vízhez, sőt hacsak egy marhánk is által szalad a Körösön /minthogy az földváriak szántják az Özén-en [Eözin] kívül való földeket/ behajtják és váltságon adják ki; Rédei István és Rédei János rokonsági fokát nem ismerjük. 2 Tatári puszta a Körös jobb partján - Öcsöddel szemben - feküdt. Tehát Öcsöd megszállása 1620 körül történhetett. 4 Özénhalma a megye 1980-dik évi földrajzinév-térképén is szerepel. A gyalom szélesen terülő húzóháló. Húzható volt lábon és csónakról is. 220