Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)
TANULMÁNYOK - Urbán László: Környezetformáló tényezők a nagykunsági városokban a kollektivizálás idején / 147. o.
változása, ami különösen károsan hatott az adott körülmények között, amikor az elhelyezési és takarmányozási lehetőségek hiányosságai miatt igen fontos lett volna a lelkiismeretes jószágápolás. Súlyos gondját jelentette az ötvenes évek elején a négy város szövetkezeteinek, hogy a gyorsütemű kollektivizálás nyomán rendkívül nagymértékben megnövekedett a szövetkezetek állatainak száma, ami férőhelyhiányt okozott. Ezzel ismét olyan gond keletkezett, ami korábban ismeretlen volt. A mezőgazdaság kollektivizálása a tanyák korábbi szerepét erőteljesen csökkentette, részben azáltal, hogy a külterületi népesség - és lakotthelyek száma megfogyatkozott, részben azzal, hogy a tanyákon tartott állatok mennyiségét korlátozták. A tanyai gazdálkodás hagyományos rendjét már a teljes átszervezést megelőzően megrendítették a tagosítások, amelyek a gazdaságok jórészénél megszüntették a földnek a lakó- és gazdasági épületekhez való közelségét, tehát elválasztották a takarmánytermelő és felhasználó helyeket. A kollektivizálás gyors végrehajtása a tanyai életforma tömeges feladását idézte elő. 54 A tanyák szerepvesztése azonban még ennél is lényegesen nagyobb volt, hiszen sokan a korábban is csak időszakosan kint tartózkodók közül anélkül adták fel tanyás gazdálkodásukat, hogy formálisan beköltöztek volna. Az átszervezést követőleg a tanyán maradottak állattartási lehetőségei is leszűkültek. Az előírásokat ugyan több esetben túllépték, 55 az állattenyésztés elsődleges színhelyei azonban - legalábbis a négy legfontosabb fajt tekintve A túrkevei Vörös Csillag tsz esetében 1951. október 13.-án kifejezetten ezt jelölték meg a foágazat legnagyobb hiányosságaként, A jelenség tartósságát mutatja, hogy Karcag vezető állatorvosa még 1954. november 4.-én is azt jelölte meg az állategészségügyben mutatkozó legnagyobb veszélyként, hogy "a bevált állatgondozók sorra elhagyják munkahelyüket és más munkakörben helyezkednek el". SZML MDP 39. f. 2. fcs. 199. őe. és SZML Szolnok MTVB Mg. Oszt. H 657-1-143/1954. Korabeli összegzés szerint a termelőszövetkezeti várossá válástól 1951 végéig Karcagon 570, Kisújszálláson 206, Túrkevén 174, Mezőtúron 512 család költözött el a tanyáról. ERDEI Ferenc: A tanyarendszer kérdései a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatban. In: Hazai társadalmi és történettudományunk időszerű kérdései. Bp., 1951. 143. p. "Minél gyorsabban meg kell szüntetni az alapszabály megsértését a háztáji gazdaság méreteit illetően" - szögezte le Dobi István feljegyzése 1953. június 26.-án, s hozzátette: "Súlyos hiba, hogy Szolnok megye nagy termelőszövetkezeteiben ezt a kérdést már két év óta nem tudtuk megoldani". A megengedettnél nagyobb háztáji állatállományról tettek említést a jelentések 1955-56-ban is Karcag, Mezőtúr és Túrkeve esetében. SZML MDP 39. f. 2. fcs. 199. öe., 43. f. 2. fcs. 34. őe. és 39. f. 2. fcs. 206. őe. 164
