Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)

TANULMÁNYOK - Urbán László: Környezetformáló tényezők a nagykunsági városokban a kollektivizálás idején / 147. o.

már nem a kis- és középparaszti tanyák voltak. Az első közös gazdaságok állattartó telepeinek kialakítása szempontjából ugyanakkor fontos - szinte meghatározó - szerepe volt egyes meglévő tanyáknak. A termelőcsoportok kezdetben jószágaikat azon tanyák épületeiben helyezték el, amelyeket a 9.000/1948. sz. kormányrendelet alapján vettek át, vagy a tagosítás során kaptak meg. Többnyire az így birtokukba jutott portákra építették új istállóikat, ólaikat is. A termelőszövetkezeti majorok azonban a környező területekkel nem képeztek szerves ellátási egységet, továbbá megfelelő infrastrukturális lehetőségek nélkül - pl. a vasúttól és a közúttól, valamint a villanyhálózattól való távolságuk miatt - az új technológia bevezetésére alkalmatlanok voltak, a nagyüzemi jellegű tenyésztés megvalósításához kedvezőtlen feltételeket jelentettek.

56 A kollektív gazdaságok állattenyésztését olyan körülmények között kezdték el, amelyeket a korábbi gazdálkodási rendszer hagyott hátra. "A szarvasmarha-állomány elhelyezése és ápolása a tehenészetek kivételével még legtöbb tsz-ben kisüzem-szerűén folyik" állapította meg Kisújszállás vezető állatorvosa még 1954. december 4.-én is.

57 A paraszti gazdálkodás idején az olcsó és egyszerű építkezési mód alkalmazásával az állatállomány növekedésének lassú üteme mellett a jószágok elhelyezése nem ütközött nehézségekbe. A gyorsütemű kollektivizálás viszont az állatlétszám és a férőhelyek mennyisége közötti összhangot megbontotta azáltal, hogy az állatok többségét koncentrálta. Ennek következtében az addig használt épületek egy része megüresedett, másutt újak létesítése vált szükségessé. Az igen rövid idő alatt óriásivá nőtt igények kielégítésének feltételei azonban távolról sem voltak meg maradéktalanul. A közös jószágok száma - elsősorban a belépő tagok állatbevitele következtében - 1951 elején ugrásszerűen megnőtt. A túrkevei tsz-ek ló- és szarvasmarhaállománya 1951 áprilisában több mint húszszorosa volt az 1950 februárinak, de a másik három városban is legalább 6-7-szeres volt a növekedés.

58 Az állatlétszám hirtelen megnövekedése szinte egyszeriben súlyos elhelyezési nehézségeket teremtett. 1951. április 30.-Í jelentés szerint Karcagon a tsz-ek és tszcs-k tanyaközpontjai a vasúttól és a műúttól távol esnek, a Szabadság tsz központjától a villamos távvezeték is 10 km-re van. Uo. 39. f. 2. fcs. 207. őe. SZML Szolnok MTVB Mg. Oszt. H 657-154/1954. SZML Szolnok MEZIG 1322/1950, SZML MDP 39. f. 2. fcs. 205. őe. és SZML Szolnok MTVB Mg. Oszt. 85-71/1951. 165