Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)
TANULMÁNYOK - Urbán László: Környezetformáló tényezők a nagykunsági városokban a kollektivizálás idején / 147. o.
növénytermelés, mind az állattenyésztés különálló munkakörré vált, sőt magán belül is további specializálódáson ment át. Ez eleve kizárta a parasztgazdaságokhoz hasonlóan rugalmas munkaszervezést, továbbá fokozta a relatív munkaerőhiányt, egyben azzal a következménnyel is járt, hogy a technológia alkalmazásánál megszűnt a munkavégzők gazdálkodási szemléletének komplexitása. A parasztgazdaságok munkaerőbázisa nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is megfogyatkozva került a helyüket átvevő termelőszövetkezeti üzemek keretei közé. A termelési hagyományokat és ismereteket hordozó rétegek közül a kuláknak minősítettek eleve nem lehettek termelőszövetkezeti tagok, de a kis- és középparasztok részaránya, s még inkább szerepe sem volt meghatározó jelentőségű, 50 pedig ezek kisüzemi szinten kialakult univerzális szakértelmére nagy szükség lett volna az adott körülmények között, amikor a termelési technológia a munkafolyamatok nagy részében még a kollektív gazdaságokban sem különbözött lényegesen az egyéni gazdaságokban szokásostól. A munkaerőhiány a szövetkezeti gazdálkodás minden területét sújtotta. Az egyes növényápolási és betakarítási munkákkal rendszeresen megkéstek a négy város termelőszövetkezetei. Különösen súlyos helyzet alakult ki 1951-ben, de gondok - bár kisebb mértékben - a következő években is mutatkoztak e téren. 51 Az állattenyésztésben szintén kedvezőtlen volt a munkaerőhelyzet. Egy-egy dolgozóra nagyszámú jószág jutott. Az állattartás munkaerőhiánya - ha valamelyest csökkent is - évekig jellemző volt. 52 A létszámhiány mellett az állattenyésztésben kedvezőtlenül hatott a dolgozók személyének gyakori Gerő Ernő 1951 szeptember 3.-i feljegyzése szerint "a vezetésben csaknem kizárólag volt kubikosok vannak, a dolgozó parasztokat a vezetésből kiszorítják, mégpedig az igazgatóságból csak úgy, mint a brigádok vezetéséből". MOL MDP 276. f. 61/102. őe. URBÁN László: Az első termelőszövetkezeti városok agrárpolitikai szerepének kialakulása, változásai és gazdasági hatásai, (kandidátusi értekezés, kézirat 1988.) 161. p. A munkaerőhelyzetnek az állattartásra gyakorolt hatását bemutatja: URBÁN László: A paraszti állattartás rendszerének felbomlása az első négy termelőszövetkezeti városban. In: Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980. Bp., 1981. 336-338. p. 163
