Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)

TANULMÁNYOK - Urbán László: Környezetformáló tényezők a nagykunsági városokban a kollektivizálás idején / 147. o.

minden területén jelentkezett, mennyiségi és minőségi tekintetben egyaránt. A kollektivizálás olyan időszakban zajlott le ezekben a városokban, amikor az iparosítás és az állami gazdaságok szervezése új munkahelyek sokaságát teremtette meg. A mezőgazdaság munkaerőbázisa zuhanásszerűen lecsökkent. Ennek mértékét jelzi a karcagi városi pártbizottság 1955. április 9.-i jelentése, amely szerint a településen a korábbi évtizedek mintegy tízezer mezőgazdasági foglalkoztatottjával szemben a tsz-ekben, tszcs-kben, állami gazdaságokban és a gépállomáson dolgozók együttes száma alig haladja meg az ötezret.

47 A csökkenés a korösszetétel kedvezőtlen változásától kisérve ment végbe, főként fiatalok távoztak a mezőgazdaságból

48 és a korábbi évtizedek gyakorlatától eltérően általánossá vált a családtagok távolmaradása a határban folyó munkáktól. A ténylegesen rendelkezésre álló munkaerőt túlnyomórészt lekötötték a nagy kézimunka igényű növények (rizs, gyapot, stb.).

49 Súlyosbította a helyzetet, hogy a termelőszövetkezeti tagok sok esetben nem a szükségletekhez igazodva dolgoztak. Az erőltetett átszervezés nyomán a paraszti élet erkölcsi normái fellazultak, a szövetkezeti vagyonhoz való kötődés viszont nem alakult ki. A gazda szemléletét a termelés eredményességében nem érdekelt munkavállaló szemlélete váltotta fel sokaknál. A korábbi paraszti gazdálkodás rendelkezésére álló munkaerőbázisnál összességében a szövetkezeti termelés jóval szűkebbel rendelkezett. De még ezt sem tudta az előző időszakhoz hasonló mértékben kihasználni. A nagyüzemi táblák kialakítása és az állatállomány szövetkezeti majorokba kerülése lehetetlenné tette, hogy az állattenyésztés egyes munkafolyamatai közötti szüneteket a növénytermelésben széleskörűen hasznosítsák. így mind a SZML MDP 43. f. 2. fcs. 34. öe. "Feltűnő a szövetkezeti városok nagy szövetkezeteiben a fiatalság rendkívül alacsony száma. Különösen a fiatal fiúk igen kis számban vannak képviselve. Ezek elmennek traktoristának, ipari tanulónak, építkezésre, a hadseregbe, mindenhová, csak a szövetkezetbe nem." - állapította meg Gerő Ernő 1951. szeptember 3.-án. MOL MDP 276. f. 61/102. őe. Esetenként és időszakonként a rizstermelés munkaerő-szükségletét nem is tudták maradéktalanul kielégíteni. "Kimutatható, hogy Szolnok megye nagy rizstermelő szövetkezeteiben (Karcag: Szabadság, Táncsics, Túrkeve: Vörös Csillag, Harcos, Mezőtúr: Haladás, Törő Pál) a rizstelepek kiterjedése meghaladja a rendelkezésre álló munkaerő teherbírását." - írta a Minisztertanács első elnökhelyettese 1954. november 5.-én. SZML MDP 39. f. 2. fcs. 186. őe. 162