Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)
TANULMÁNYOK - Urbán László: Környezetformáló tényezők a nagykunsági városokban a kollektivizálás idején / 147. o.
esetén pedig a gyors terméketlenné válás volt jellemző 13 A vízháztartás megváltozása nyomán a réti talajokon bekövetkezett fapusztulások révén a XIX. századi ármentesítés "jelentősen hozzájárult az Alföld elerdőtlenedéséhez is". 14 Az ármentesítés negatív következményeinek megszüntetésére már a múlt században születtek javaslatok. Már Széchenyi István hangsúlyozta az öntözéses gazdálkodás és a fásítás szükségességét. 15 A kormányzati tevékenységtől visszavonult Andrássy Gyula is - a Tiszavölgyi Társulat elnökeként - az alföldi öntözést szorgalmazta. 16 A jászkun kerületi kapitány 1863-ban a nagykun kapitányhoz intézett leiratában az erdőtelepítéseket sürgette 17 , a nyolcvanas években pedig a szikes területek fásításának kívánalmát fogalmazták meg. 18 Érdemi változás azonban az első világháborúig nem történt. A XX. század húszas-harmincas éveiben már több olyan intézkedésre került sor, amely a nagykunsági térség számára is a javulás reményét nyújtotta. Előbb a fásítás, majd az öntözés terén tűzték napirendre a változtatásokat. 13 14 15 16 17 18 BÉRES Mária: Az ember tájalakító tevékenysége a Körös-vidéken, Jászkunság, 1996/5-6., 277. p. és OROSZI Sándor: Nagykunsági erdőtelepítések és fásítások a XVIII. századtól 1945-ig. In: Agrártörténeti Szemle, 1991/4. 40.p. DR. JAKUCS Pál: Az Alföldön tervezett néhány nagyberuházás ökológiai megközelítése. In: Az Alföld jelene és jövője. (Tisza-klub füzetei 1., szerk.: RAKONCZA1 János) Békéscsaba, 1991. 45. p. V.o.: UHERKOVICH Gábor: Hozzászólás a Jászkunság 1968 májusi számának a Kiskörei vízlépcsőről szóló cikkeihez. Jászkunság, 1968/3., 142. p. A volt miniszterelnök - Darányi Ignác földművelésügyi miniszternek a képviselőház 1900. november 4.-i ülésén elhangzott szavai szerint - "úgy nyilatkozott, hogy megcsináltuk az ármentesítést, megcsináltuk a belvíz-szabályozást, sokat tettünk, de ez mind félmunka, ha nem jön utána az öntözés. ... Azt mondta, hogy végtelen a termékenysége annak a földnek a mely az Alföldön elterül, de ezt a földet ezer és ezer éven át víz járta. Ez a föld a szivacs jellegét öltötte fel és ez a föld csak vízzel ér valamit. Ha a vizet elvezetjük, hogy áradásoktól megkíméljük, akkor ha e földet állandóan termékennyé akarjuk tenni, más alakban vissza kell oda vezetni, mert a nélkül boldogulni nem fogunk." Darányi Ignác válogatott dokumentumok (szerk.: FEHÉR György) Bp., 1999. 114. p. A dokumentum szerint a kerületi kapitány "a ma már több idő óta a vidéken uralkodó s következéseiben iszonyú szárazság egyik okát az erdők hiányában találja". OROSZI S. 1991. 46. p. TÓTH Béla: Az Alföld-fásítás időszerű kérdései. In: Agrárvilág az Alföldön, 1994. 59. p. 152
