Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)
TANULMÁNYOK - Urbán László: Környezetformáló tényezők a nagykunsági városokban a kollektivizálás idején / 147. o.
kemizálás, a nagyüzemi állattartás kialakulása, a felhasznált anyagok és módszerek megváltozása az építkezésben és a takarmányozásban, az öntözés szerepének növekedése, a parlagterületek nagyságának és ezzel összefüggésben a gyomosodás mértékének alakulása, a tanyarendszer megszűnésének következményei, a szerves trágya használatának visszaszorulása és technológiájának változásai, a gazdálkodási szemlélet átalakulása és még sok más tényező alakította a környezetet. Bár a termelőtevékenység környezeti hatásai ebben az időszakban sem szorítkoztak csupán a környezetszennyezésre, a mezőgazdaság energiaszerkezeti változása és a termelésben alkalmazott ipari eredetű eszközök növekvő mértékű használata a környezet toxikus anyagokkal való terhelésének lényeges növekedését tette domináns elemmé. Az üzemi szerkezet és a termelési technika nagyarányú átalakulásával járó jelentős környezeti változás mértéke és jellege nemcsak az átalakulás nagyságától, hanem annak ütemétől és minőségétől is függött. A téma sokrétűsége miatt a mezőgazdasági termelés környezeti hatásainak történeti elemzése egy nagyobb lélegzetű kutatómunka tárgya. Még az utóbbi fél évszázadra vonatkozó vizsgálódás eredményeinek összefoglalása is meghaladja egy tanulmány kereteit, ami súlypontozást tesz szükségessé mind tematikailag mind időben, mind pedig területileg. Jelen keretek között - figyelembe véve a megyei levéltári évkönyvben való megjelenésből adódó szempontokat is - az ötvenes-hatvanas évek jelenségeinek, folyamatainak bemutatására kerül sor a négy szomszédos - a Nagykunság földrajzi tájegységéhez tartozó - város, Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr és Túrkeve vonatkozásában. A négy város agrárátalakulásának környezeti hatásai szempontjából különösen két körülmény emelhető ki. Egyrészt, hogy a kollektivizálás idején betöltött sajátos szerepükkel összefüggésben a mezőgazdasági termelés technikai és technológiai átalakításának egyes fázisai az általánosnál korábban és gyorsabban zajlottak le, másrészt az, hogy gazdasági viszonyaik alakulásában mindig különleges jelentőséggel bírtak a vízviszonyok és talaj adottságok, a mezőgazdasági tevékenységgel a legszorosabb kölcsönhatásban levő tényezők. Jelen tanulmány elsődleges célja felhívni a figyelmet arra, hogy az emberi gazdasági tevékenység környezetformáló hatása történeti folyamat, amely nemcsak makro-, hanem mikroszintű tényezők által is erősen befolyásolt. így annak vizsgálata a regionális és helytörténeti kutatások számára is érdemleges lehetőségeket és feladatokat ad. A mikroszintű kutatások tárgyául kínálkozó fontos kérdés hogy a környezeti károk mennyiben voltak elkerülhetetlen következményei a termelés modernizációjának és mennyiben eredményezte azokat az új technikai eszközök nem megfelelő alkalmazása, másrészt az is, hogy a paraszti gazdálkodás és életmód felbomlásának ténye és mikéntje 148
