Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)
TANULMÁNYOK - Urbán László: Környezetformáló tényezők a nagykunsági városokban a kollektivizálás idején / 147. o.
URBAN LÁSZLÓ KÖRNYEZETFORMÁLÓ TÉNYEZŐK A NAGYKUNSÁGI VÁROSOKBAN A KOLLEKTIVIZÁLÁS IDEJÉN Bevezetés A természeti környezet a termelésnek az a tényezője, amely a felületes szemlélő számára az emberi történelem léptékével mérve statikusnak tűnik. A történeti ökológia eredményei azonban azt bizonyítják, hogy a historikus korban is számottevő változások mentek végbe a természetben, amelyek befolyásolták az emberi életfeltételeket. Ugyanakkor az ember maga is alakította környezetét, részben termelői, részben fogyasztói tevékenysége során. A termelés által előidézett környezetváltozások a XIX-XX. században váltak nagyarányúakká, elsősorban az ipari és infrastrukturális fejlődés nyomán. Századunk második felében azonban a mezőgazdaság is számottevő tényezővé vált e tekintetben, különösen olyan agrártérségekben, mint a Nagykunság. A magyar mezőgazdaságban a termelés modernizálása a fejlett európai országokhoz viszonyítva megkésve kezdődött, viszonylag gyors ütemben és az erőteljes iparfejlesztés folyamatával párhuzamosan, ugyanakkor kedvezőtlen tőkefeltételek között bontakozott ki. A technikai váltás jórészt kényszerfolyamatként ment végbe, a kollektivizálás nyomán. Ennek következtében főként a kezdeti szakaszban - még az ökonómiai szempontok érvényesítésének lehetőségei - esetenként szándéka - is igen korlátozottan voltak meg, az ökológiai megfontolások pedig a folyamat nagyrészében jószerével teljesen hiányoztak. A negyvenes évek végén elindult gyors és igen radikális átalakulás fő motiváló tényezői az - 1961-ig az üzemi viszonyok átalakítását, azt követően a termelés mennyiségi növelését elsődlegesnek tekintő - agrárpolitikai célkitűzések voltak. Ezek a változások a Nagykunságban különösen erőteljesen bontották meg a termelési tényezők korábbi összhangját és a gazdálkodási ökoszisztémát is. A mezőgazdaság nagyüzemi átalakítása a természeti és épített környezetben egyaránt sokrétű és lényeges változásokat eredményezett. A gépesítés, a 147
