Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Keskenynyomtávú vasutak Jász-Nagykun-Szolnok megyében / 109. o.

A tervbe vett vonal kisebb településeket érintett ezért célszerűnek tűnt az olcsóbb keskenynyomtávú pálya építése. A tervezett kisvasút végállomásánál Csongrádnál 1906-ban híd épült a Tiszán, amelyen keresztül Kecskemét irányába szállíthatták tovább a Tiszazug mezőgazdasági termékeit. A keskenyvágányú vonal másik végállomása Tiszaföldvár, a Pusztatenyő Kunszentmárton normálnyomtávú vasútvonal révén Szolnok és Budapest irányában kínált kedvező vasúti összeköttetést. A tiszazugi kisvasút építését határozottan támogatta Szegedy László Tiszakürt jegyzője és Bolza József gróf birtokos. Tiszakürt kisbirtokosai azt remélték, hogy bort tudnak fuvaroztatni. A környéken fekvő uradalmak tulajdonosai pedig abban bíztak, hogy cukorrépát és gabonát tudnak nagy mennyiségben szállítani. A vasútépítést Csépa és Szelevény is támogatta, azok a községek is melyek a kunszentmártoni - tiszaugi vonal kiépítésében ugyancsak érdekeltek voltak. Kunszentmárton a kisvasút létesítését ellenezte, mivel a tervezett vonal a település piacától elterelte volna a forgalmat. A községek többsége azonban jelentős pénzbeli hozzájárulást szavazott meg. Szelevény például 30 ezer koronát ajánlott fel a vasútépítés céljaira. Az érdekelt községek és nagybirtokosok által felajánlott pénz még így is kevésnek bizonyult, ezért a gazdasági kisvasutat Tiszaföldvárról Mesterszálláson át Mezőtúrra szerették volna továbbvezetni, hogy a kiépítéshez további települések és birtokosok támogatását nyerjék meg. 1913-ban a vonalhoz közeli Öcsöd is pénzbeli támogatást nyújtott, Mezőtúr városa pedig jelentős összeget 100 ezer koronát szavazott meg a kiépítéshez. 1914 májusában Mezőtúr - Tiszafoldvár - Csongrád között a kisvasút irányának kijelölését a mérnökök elvégezték. A kiépítést azonban az I. világháború megakadályozta. A két világháború közötti időszakban több olyan terv is született, amely a megyében a közforgalmú vasúti közlekedést keskenynyomtáv alkalmazásával kívánta megoldani. Ezek az elképzelések a nagy vasútépítésekből kimaradt településeket próbálták bekapcsolni a vasút vérkeringésébe illetve azokat a nyomvonalakat akarták megvalósítani, amelyek nem az eredeti elképzelések szerint épültek meg. Ilyen volt például a Jászberény-Jásztelek-Alattyán-Jánoshida-Jászalsószentgyörgy-Jászladány kisvasút terve amelyre az építési engedélyt a Kereskedelmi Minisztérium még 1918-ban 64443. sz. határozatával megadta. Ez Jászberény CSEH Géza: Vasútépítések a Tiszazugban. In.: Cibaki Hírek, 1996. december. 117