Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Keskenynyomtávú vasutak Jász-Nagykun-Szolnok megyében / 109. o.

A terv szerint egy gerincvonal épült volna a személypályaudvar és a Szabadságtér között, amelyből két szárnyvonal ágazott el. Az egyik a Baross u - Szapáry u. kereszteződésénél lépett ki a fővonalból és a Nagytemplom - Tomory u. Tószegi u. irányában a fatelepekig vezetett. Ezt a vonalat javasolták később a közkórházig meghosszabbítani. A másik szárnyvonal az Eötvös téren ágazott volna el, a Laktanya körúton (ma József Attila u.) és a Temető után a kórházi vonalhoz csatlakozott. Az egyvágányú pályán a kétirányú forgalmat kitérőkkel akarták megoldani. A vasútállomástól a Szabadság térig 4 kitérőt és ugyanennyi megállóhelyet terveztek. A lóvasút létesítésének ügye hosszan elhúzódott eredmény nélkül - az I. világháborút megelőző években pedig a lóvontatás helyett villamos vasút létesítését tervezték. A vasútállomástól a városon át az Alcsi vasúti megállóig tervezett kisvasút hatására több vállalkozóban felmerült az ötlet, hogy így egyszerűen össze lehetne kapcsolni a Szolnoktól északra fekvő Tisza-menti településeket a szolnoki vasútállomással. 1898-ban Grünhut József és fia cég például az Alcsi vasúti állomástól Nagykörű - Kőtelek - Tiszasülyön át Jászladányig egy keskenynyomtávú kisvasút építésére kért engedélyt. Ez a terv is osztozott azonban a szolnoki lóvasút sorsában. 1896-ban a millennium évében a Tisza jobb partján Lakitelektől a tiszaugi révig megépült a normál nyomtávú vasútvonal. A vonal továbbépítését a Tiszazugban azonban meggátolta a híd hiánya. Ettől az időtől kezdve folyamatosan napirenden volt a vasút ügye, 1913-ban a kereskedelmi miniszter engedélyezte is a vonal építését, az I. világháború azonban megakadályozta a megvalósítást. 1929-re megépült ugyan a tiszaugi közúti híd, a Kunszentmárton - tiszaugi vasút azonban csak 1952-re készült el. A tiszazugi vasút ügyét a távolabb fekvő községek Tiszakürt, Tiszainoka, Nagyrév és Cibakháza nem támogatták. Ezek a települések észak-déli irányban kívántak vasutat építeni, amely Kunszentmártont elkerülve a Tisza folyóval párhuzamosan Tiszafoldvártól Csongrádig vezetett volna. CSEH Géza: Régi tervek a szolnoki lóvasút és villamos létesítéséről (Továbbiakban: CSEH) In: Múzeumi Levelek. 39-40. sz. Szolnok, 1982. 37. SZML. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Közigazgatási Bizottság ir. /Továbbiakban: Közig. Biz. ir./1.38/1897. SZML. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja ir. /Továbbiakban: Alisp. ir./ VIII.208/1898. 116