Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)

TANULMÁNYOK - Szabó Lajos: A kunhegyesi iskola redemptió utáni története / 95. o.

SZABÓ LAJOS A KUNHEGYESI ISKOLA REDEMPCIÓ UTÁNI TÖRTÉNETE "Nékem csak az kell, hogy azt tudjam meg, hol használhatok legtöbbet, s ha megtudom, mekkora az én rádiusom, akármely kicsi az, dicsőségnek és nagyságnak tartom, azon túl nem vágyva írni keskeny abroncsomat..." (Bolyai Farkas, 1817.) I. Tények és események a partikuláris iskola életéből A kunhegyesi iskola történetének legrégibb adata a reformáció kibontakozásának időszakára vezethető vissza. Hogy volt-e korábban valamiféle elemi szintű iskolai oktatás Kunhegyesen, nem tudjuk. A bizonyíték egy 1721-ből való tanúvallomás. "Koczó István úr, aki a királyi comissiótól hit alatt kérdeztetvén azt faveálta (vallotta), hogy mióta eszit tudja, mindig emlékszik reá, hogy Kunhegyesen kálvinista eklézsia, templom, prédikátor, mester (tanító) volt; 81 esztendős volt pedig a fátens (vallomást tevő) és a világra Kunhegesen született..."

1 Tehát 1640-ben már volt egyháza, lelkésze, iskolája, tanítója Kunhegyesnek. Máshol arról olvashatunk, hogy a nagykunsági egyházmegyében Kunhegyes a legjobbak között foglalt helyet már a reformáció kezdetén. Első: Túr (Mezőtúr), második: Túrkeve, harmadik: Kunhegyes.

2 Lényegében a debreceni református egyház filiája (fiókegyháza) volt. Iskolája pedig a debreceni Református Kollégium partikulája (fiók- vagy kihelyezett iskola), intézménye egészen 1852-ig, a partikuláris iskolarendszer Kunhegyesi Nagykunmagyarok Kalendáriuma az 1904. esztendőre (a továbbiakban: Kh. Kalend. 1904), 9-10. p. Ugyanott (a továbbiakban: Uo.) 95