Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)

TANULMÁNYOK - B. Huszár Éva: Heves megye helyneveinek vizsgálata / 9. o.

ben viszont egy másik jobbágy már a debrői egyházé. Az eddigi alapos régészeti ásatások során monostor maradványai nem kerültek elő.

579 Szolgáltatónépi faluként a körzetben Kisnána (Lovásznána ?) jöhet számításba. Domoszlót, mint daróc falut földrajzi elhelyezkedése szerint úgy véljük inkább a debrői birtokközpont falujának lehet tekinteni, semmint a patainak. A várkörzetek és birtokközpontok kijelölésére a munkánkban alkalmazott koncentrikus körök érdekes találkozási pontjának mutatkozik Tarnaszentmária, a siroki várkörzet és a debrői birtokközpont érintkezésénél, egyfelől a védelmi, másfelől a gazdálkodási központok területeinek találkozásánál.

580 A körzet falvai nagy részének vélhető keletkezési ideje a X-XI. század. Nagysága a szihalmiénál kisebb, légvonalban 14 km széles. Úgy tűnik Sirok várkörzetének "védelmében" húzódott meg (Fel)Debrő, mely két központot Tárna menti fekvése is összekötötte (1. ábra). Azonos településnevek A megyében található azonos hangalakú, vagy azonos hangzású helynevek kapcsán a szállásváltás kérdését is érintjük. E kérdés kapcsán a problémafelvetéseket szaporítani is lehet ugyan, de némely vonatkozásban hozzá is lehet járulni a kérdéskör tisztázásához. Elsősorban a magyarok nagyállattartása az, amely miatt ez a folyamat - mint több pusztai nép esetében -a magyaroknál is szükségszerű volt. A téli szállások meglétéről - melyek törzsek, nemzetségek, nagycsaládok szerinti rendben alakultak - a X-XI. századi temetőfeltárások tanúskodnak.

581 A szállásváltásra a helynevek utalhatnak,

582 de úgy véljük, nem minden településpárt kell azonos névalakban keresnünk, de az azonos névalakok sem rejtenek minden esetben szálláspárokat. A legnagyobb eséllyel a puszta személynévi eredetű helynevek között kereshetünk szálláspárokat. A talajra, vizekre, növénytakaróra, állatfajtákra stb. vonatkozó helynévadás esetében azonosság esetén semmiképpen nem kell szálláspárokra gondolnunk, pl. Halmaj esetében, hiszen bárhol lehet térszíni 579 GYÖRFFY GY., III. 1987. 51. *

,ou Tarnaszentmária, István testvére fiának, a Bulgáriából elmenekült, később trónra került Deljánnak tartózkodási helye lehetett. Lokális központként átmenetileg funkcionálhatott. KRISTO GY., 1996. 52-63. A szerző felhívja a figyelmet arra, hogy némely közösségek úgy is válthatták szállásaikat, hogy nem volt állandó téli szállásuk, de ezek száma egyre kevesebb lett. 582 GYÖRFFY GY., 1970/2. 191. 70