Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)

TANULMÁNYOK - B. Huszár Éva: Heves megye helyneveinek vizsgálata / 9. o.

magaslat, ami az adott falunak nevet adott. A magyar törzsnévi falvak, a Varsány, Vezekény, Tárkány, Örs, Besenyő, stb. helynevek egy-egy hatalmiirányítási központ köré, vagy út mellé telepített, a központok és az utak, vizek körül védelmi feladatokat ellátó falvak. Még akkor sem szálláspárok, ha elhelyezkedésük alapján akár a víz menti vonulási irány is kijelölhető lenne a szállásváltás igazolására (pl. Tárkány Szihalomtól D-re, Tárkány Egertől ÉKre, mely falvak az Eger és az abba belefolyó Tarkányi patakok mellett helyezkednek el). Az állattartó magyarok elsősorban a Tisza, de a Zagyva és az Eger patak mentének síkságairól is a Mátra és Bükk erdőségeibe és a környező dombvidékekre hajtották legeltetni állataikat nyáron (a legtávolabbi Tisza feletti-Hernád-völgyi szálláspárokat kivéve). Ez nagyobb részben a folyópartról, a hegyvidékekre (északra) irányuló, kisebb arányban pedig a folyót követő mozgás átlagosan légvonalban 45-50 km közötti távolságban alakított ki szálláspárokat megyénkben, ennél rövidebb távolság van pl. (Kis)Köre-(Nagy)Körü között, (légvonalban kb. 23 km). A Kárpát-medencében nem volt szükség arra, hogy nagy távolságokat járjanak be szállásváltás kapcsán, miután nem voltak klimatikus különbségek. A különbség az alföldi, nyáron aszályossá váló területek és az ugyanebben az időszakban jó minőségű legelőt biztosító domb és hegyvidék között volt. A Kárpát-medencében maga a szállás váltás a legelők kimerülése okozta továbbvándorlás eredménye.

583 Valójában a szálláspárként összekapcsolható települések száma nem nagy. Ez okból véljük úgy, hogy a köznép nem tartozhatott a szállásváltók közé, mint azt Györffy György feltételezi.

584 Megyénkben a szálláspárok kisebb része jelölhető ki a vizek mentén, mely szállásváltás Györffy György szerint a törzsi vezetők szállásváltására jellemző, akik több területet birtokolhattak egymástól távol, de a folyó közelében tartották téli és nyári szállásaikat is.

585 Ilyen szálláspár lehetett Pély-Pély puszta (távolságuk légvonalban 40-43 km). Ez a szálláspár Kristó Gyula Szent István-kori megyebeosztása szerint jól elhelyezhető a megyén belül. Hasonlóan törzsi vezető szállásai lehettek (Nagy)Körű és (Kis)Köre is. A Tisza mellől kimutatható szálláspárok nagyobb része a folyótól felfelé, legtöbbször északra, északnyugatra, északkeletre irányuló mozgást mutat. A köznép téli-nyári száll ás váltásának tekinti Györffy György ezt a szállásváltó 583 KRISTÓ GY., 1996. 61. 584 GYÖRFFY GY., 1970/2. 191-242. 585 GYÖRFFY GY., 1970/2. 191-242. 71